2012. december 21., 11:112012. december 21., 11:11
A módszertanból következik, hogy hatalmas különbségek vannak az egyes országok között, Bulgáriában például a küszöb 1 euró, Dániában viszont 16,6 euró. A legmagasabb, 27,8 százalék, Lettországban volt a kiskeresetűek aránya, majd Litvánia (27,2 százalék), Románia (25,6 százalék), Lengyelország (24,2 százalék) és Észtország (23,8 százalék) következik. A legalacsonyabb arányszámúak listáját 2,5 százalékkal Svédország vezeti, megelőzve Finnországot (5,9 százalék), Franciaországot (6,1 százalék), Belgiumot (6,4 százalék) és Dániát (7,7 százalék).
Nagy szóródást mutatnak a statisztikák a nemek szerinti megoszlástól, a képzettség fokától és a munkaszerződés jellegétől függően. A 27 tagország átlagában a nők 21 százaléka, de a férfiak csupán 13 százaléka minősült kiskeresetűnek 2010-ben az alkalmazottak körében. Bulgáriát kivéve mindenütt a nők állnak rosszabbul, Cipruson 31,4 százalékuk kiskeresetű, majd Észtország (30,1 százalék), Litvánia (29,4 százalék), Németország és Lettország (28,7-28,7 százalék) következik. A legjobb a nők helyzete Svédországban, ahol csak 3,1 százalékuk számít kiskeresetűnek.
Nagyok a különbségek attól függően is, hogy az alkalmazottnak határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződése van. A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak 31,3 százaléka esett a kiskeresetűek kategóriájába az Unió 27 tagországában, míg a határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozóknak csupán 15,7 százaléka. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők körében Hollandiában volt a legnagyobb a kiskeresetűek aránya, 47,9 százalék.
A további sorrend: Lengyelország (42,5 százalék), Németország (38 százalék), Bulgária (36,9 százalék), Magyarország és Nagy-Britannia (36,4-36,4 százalék). Nagy szerepe van a képzettség fokának, uniós átlagban az alacsony képzettségűek 29 százaléka, a középszintű képzettségűek 19,3 százaléka, a felső fokú végzettségűek mindössze 5,8 százaléka minősült kiskeresetűnek. A legrosszabb helyzetben Németországban vannak az alacsony képzettségűek, 47,9 százalékuk kiskeresetű.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok