
A polgárok zsebéből igyekszik a Ponta-kormány pótolni az állami költségvetésben a kenyér általános forgalmi adójának (áfa/TVA) a 24 százalékról 9 százalékra történő csökkentésével keletkező űrt – legalábbis erre tettek ígéretet a bukaresti illetékesek a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen aláírt, s a sajtó birtokába jutott szándéknyilatkozatban, amelyre az újabb készenléti hitelmegállapodáshoz volt szükség.
2013. augusztus 05., 16:012013. augusztus 05., 16:01
2013. augusztus 05., 16:032013. augusztus 05., 16:03
A dokumentum értelében akár tízszeresére is nő az ingatlanadó azon magánlakások esetében, amelyek egyúttal cégszékhelyként is szolgálnak, továbbá társadalombiztosítási hozzájárulást kell a jövőben fizetni az ingatlan-bérbeadásból származó bevételek után, s nem ússzák meg a többletbefizetést a nagyjövedelmű családfenntartók sem.
Növekvő adók és hozzájárulások
A kiszivárgott szándéknyilatkozat értelmében amennyiben egy magánlakás tulajdonosa otthonában működteti vállalkozását, a mostaninál lényegesen több adót kell hogy fizessen a jövőben. Ebbe a kategóriába esnek többek között azok a vállalkozók, akik saját lakásukban alakítottak ki fodrászatot, borbélyüzletet, közjegyzői irodát, orvosi rendelőt vagy éppen kisboltot, ugyanis ezentúl nem a tulajdonos jogi besorolása – magán vagy jogi személy – számít, hanem az ingatlan felhasználási módozata. Még többet kell ugyanakkor majd azoknak fizetniük, akik másnak adták bérbe ingatlanjuk egy részét, hogy ott vállalkozást működtessen, mert akkor a házbér után már nem csak jövedelemadót, hanem egészségbiztosítási hozzájárulást is fizetni kell. Ugyanis szintén a szándéknyilatkozatban vállaltakból kiderül, hogy a jövőben egészségbiztosítás-köteles az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem is, így a jelenlegi mintegy 12 százalékos adó mellett a befolyó házbérből további 5,5 százalék megy az államkasszába.
A nagyjövedelműekre csapna le mindenezek mellett még a kormány, igaz, a kiszivárgott szándéknyilatkozatban nincs rögzítve, hogy mi számít nagyjövedelemnek. Amennyiben viszont hatályba lép a vállalás, akkor 2014-től az ebbe a kategóriába eső olyan családfenntartóknak, akiknek a házastársa nem dolgozik, fizetniük kell majd a háztartásbeli társ után is a nyugdíj- és társadalombiztosítási hozzájárulást. Ha pedig a nagy jövedelemmel rendelkező családfenntartó valamely nagykorú gyermeke sem áll alkalmazásban, akkor hasonlóképpen utána is fizetnie kell a hozzájárulásokat.
Emilian Duca adóügyi tanácsadó az Adevărul napilapnak egyébként úgy nyilatkozott, hogy szerinte a bruttó átlagbér ötszöröse minősülhet majd nagyjövelemnek, ez mai átlaggal számolva 11 130 lejt jelent. A szakember szerint ugyanakkor igen szubjektív és önkényes annak a meghatározása, hogy egy összeg nagy-e más bérekhez vagy éppen a más régiókban regisztrált keresetekhez mérten.
Segíteni is próbál ugyanakkor a kormány a rászorulókon: a sajtó kezébe került szándéknyilatkozat szerint már most szeptembertől a villanyárammal fűtő szegény családok segélyben részesülnének, továbbá a dokumentum szerint lehetővé válik, hogy 2014-től nőjön a garantált minimális jövedelem, illetve a családi pótlék.
Anonim cáfolat
A témában tegnap lapzártánkig nem érkezett hivatalos nyilatkozat, a kormány sem cáfolni, sem megerősíteni nem igyekezett a sajtóértesüléseket. Egyedül a Hotnews hírportálnak sikerült valamilyen információt kicsikarnia, a portál újságírója által megszólaltatott, amúgy a neve elhallgatását kérő pénzügyminisztériumi illetékes azt mondta, hogy a kiszivárgott szándéknyilatkozatnak tulajdonított előírások már nem aktuálisak, ezek egyik, a tárgyalások során elkészített vállalások lajstromán ugyan még megjelentek a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének kérésére, azonban az illetékes szerint ezeket az intézkedéseket végül nem kell a romániai hatóságoknak foganatosítaniuk.
Amint arról korábban beszámoltunk, a kenyér áfájának a csökkentése a kormány számításai szerint mintegy 100 millió lejes űrt fog hagyni az állami költségvetésben, az összeg előteremtésére szeptember elsejétől, az áfacsökkentés hatályba lépésével egyetemben a jelenlegi literenkénti 750 euróról 1000 euróra nő a tiszta szesz jövedéki adója, továbbá a Ponta-kabinet luxusadót is kivet többek között a 3000 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtalmű személygépkocsikra, bundákra, órákra, hajókra. Reményeik szerint a jövedéki adó emelése és a luxusadó együttesen 300 millió lejt hoz majd a költségvetésbe.
Azért is szükséges ugyanakkor az áfacsökkentés miatt keletkező költségvetési űr mielőbbi kompenzálására, mivel az IMF képviselői igen szkeptikusna reagáltak a kormány áfacsökkentési szándékára, végül belementek, azonban bejelentésük szerint az intézkedés csupán átmeneti jellegű. Victor Ponta és kormánya viszont azt szeretné elérni, hogy ne kelljen visszaemelni az általános forgalmi adót, sőt, azt ki lehessen terjeszteni más élelmiszerekre is. Ennek érdekében pedig próbálnak mindent megtenni, az adóbehajtás hatékonyságának növelése mellett újabb adók árán is tartanák az alacsony áfát.
Şerbănescu: „esztelenség\"
„Esztelenség, amit Ponta úr akar. Ő pénzt akar gyűjteni az egészségügy fenntartására anélkül, hogy kijelentené, hogy az költségvetési egység-e vagy sem\" – jelentette ki a krónika megkeresésére Ilie Şerbănescu. A gazdasági elemző szerint először azt kellene meghatározni, hogy „mit akarunk az egészségügyi rendszertől, az költségvetési vagy hozzájárulásos rendszerként működjön\". Mint ecsetelte, ha hozzájárulásos rendszerről beszélünk, akkor a havi összegeket személyre szabottan és célirányosan kellene fizetni. Romániában azonban – mutatott rá Şerbănescu – kötelező adóként kezelik, tehát a kormány a pénzösszegek begyűjtését követően arra költi azt, amire akarja, így fordulhat elő, hogy a befolyt pénzt például magánklinikákhoz irányítja.
A tervezett határozat azonban a szakember szerint jogilag megtámadhatatlan, mivel ezeket a hozzájárulásokat a román állam adókötelességként kezeli. Şerbănescu ugyanakkor úgy véli, hogy a gazdasági célra használt ingatlanok adóemelésével semmit sem fog elérni a kormány. „A legtöbb érintett cég meg fog szűnni, hiszen többnyire azok a vállalkozók jegyezték be cégeiket saját otthonukban, akik éppen, hogy fenn tudják magukat tartani, és nincs pénzük ingatlant bérelni\" – magyarázta.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
szóljon hozzá!