2012. május 15., 08:402012. május 15., 08:40
„A megkülönböztetésmentességhez való jog az uniós alapjogok egyike” – közölte Siim Kallas közlekedési biztos. A bizottság közleménye emlékeztet arra, hogy személygépkocsikra jelenleg hét tagállamban – Ausztriában, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában – vetnek ki útdíjat időalapú matricarendszer szerint, de máshol is fontolgatják.
Az EB támpontot kíván adni a tagállamoknak abban, hogy mi nem minősül diszkriminatív díjszabásnak. A testület a most kiadott, nem kötelező érvényű dokumentumban egyértelműen a távolságalapú útdíjfelszámítás mellett foglal állást, mivel az „természeténél fogva méltányosabb és alkalmasabb az árjelzések küldésére, mint az időalapú matricarendszer”.
„Ha nincsenek kellően átgondolva, a matricarendszerek nagyobb eséllyel okoznak indokolatlan nehézségeket azon külföldi autósoknak, akik az adott országon csak áthaladnak” – vélik. Az időalapú matricarendszernél Brüsszel szerint gondoskodni kell arról, hogy a belföldi és a külföldi autósok egyaránt legalább heti, havi és éves matrica közül választhassanak.
A testület azt is fontosnak tartja, hogy elfogadható legyen az „átlagos napidíj-hányados”, amely azt mutatja, hogy a legrövidebb érvényességi idejű matricát igénybe vevő autós a leghosszabb érvényességi idejű matricát vásárolóhoz képest átlagosan mennyivel fizet többet egynapi úthasználatért. Kallasék szerint a 8 körüli hányados „tekintendő az elfogadhatóság felső határának”. Fontosnak tartja az iránymutatás az is, hogy a külföldiek számára is biztosítsanak könnyen hozzáférhető, közérthető tájékoztatást az úthasználati díjakról, tegyék lehetővé a választást többféle fizetési mód között, és lehetőség legyen megfelelő jogérvényesítésre is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok