2012. május 15., 08:402012. május 15., 08:40
„A megkülönböztetésmentességhez való jog az uniós alapjogok egyike” – közölte Siim Kallas közlekedési biztos. A bizottság közleménye emlékeztet arra, hogy személygépkocsikra jelenleg hét tagállamban – Ausztriában, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában – vetnek ki útdíjat időalapú matricarendszer szerint, de máshol is fontolgatják.
Az EB támpontot kíván adni a tagállamoknak abban, hogy mi nem minősül diszkriminatív díjszabásnak. A testület a most kiadott, nem kötelező érvényű dokumentumban egyértelműen a távolságalapú útdíjfelszámítás mellett foglal állást, mivel az „természeténél fogva méltányosabb és alkalmasabb az árjelzések küldésére, mint az időalapú matricarendszer”.
„Ha nincsenek kellően átgondolva, a matricarendszerek nagyobb eséllyel okoznak indokolatlan nehézségeket azon külföldi autósoknak, akik az adott országon csak áthaladnak” – vélik. Az időalapú matricarendszernél Brüsszel szerint gondoskodni kell arról, hogy a belföldi és a külföldi autósok egyaránt legalább heti, havi és éves matrica közül választhassanak.
A testület azt is fontosnak tartja, hogy elfogadható legyen az „átlagos napidíj-hányados”, amely azt mutatja, hogy a legrövidebb érvényességi idejű matricát igénybe vevő autós a leghosszabb érvényességi idejű matricát vásárolóhoz képest átlagosan mennyivel fizet többet egynapi úthasználatért. Kallasék szerint a 8 körüli hányados „tekintendő az elfogadhatóság felső határának”. Fontosnak tartja az iránymutatás az is, hogy a külföldiek számára is biztosítsanak könnyen hozzáférhető, közérthető tájékoztatást az úthasználati díjakról, tegyék lehetővé a választást többféle fizetési mód között, és lehetőség legyen megfelelő jogérvényesítésre is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok