Munka már lenne, csak nincs, ki elvégezze. A hirdetési vagy közösségi oldalakat böngészve is észlelhető a munkaerőhiány
Fotó: Jakab Mónika
Padlón van a romániai vendéglátóipar, és az ágazatban tevékenykedők szerint legalább három évre van szükség a talpra álláshoz. Az viszont nem okoz gondot, hogy a bukaresti kormány júliustól már nem pótol bele a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak fizetésébe, hiszen nagyjából mindenhol újraindult a tevékenység. Annál nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány.
2021. július 05., 14:082021. július 05., 14:08
Július 1-től nem folyósítja az állam a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak után járó támogatást, viszont a kényszerszabadság intézménye nem szűnt meg, a cégek állják ennek a költségeit – derül ki az ONV LAW jogi tanácsadó cég elemzéséből. Felidézik, hogy az állam eddig megtérítette a kényszerszabadságon levő munkavállalók bérét, az intézkedést tavaly a járvány kitörése után vezették be, majd ennek érvényességét több ízben is hosszabbították, viszont a 2020/211-es sürgősségi kormányhatározatban
A jogi tanácsadó cég elemzésében az áll, továbbra is érvényben maradnak a munkatörvénykönyv általános előírásai, tehát a munkaadó továbbra is élhet a kényszerszabadság intézményével, viszont az ilyen esetben járó, az alapbér 75 százalékának megfelelő juttatást már közvetlenül a munkaadó fizeti.
A járványidőszak viszont a munkatörvénykönyvben is hozott kedvező módosításokat: a tavaly elfogadott 2020/298-as törvény kimondja, szükségállapotban vagy veszélyhelyzetben azok az alkalmazottak, akiknek munkáját felfüggesztik, vagy a munkaidejét csökkentik, megkapják állami támogatásként az alapfizetésük 75 százalékát, de nem többet, mint az országos bruttó átlagbér 75 százaléka.
Másrészt a munkaadó nem bocsáthatja el a korábban kényszerszabadságra küldött alkalmazottat, fenn kell tartania a munkaviszonyát legalább annyi ideig, ameddig az állami támogatást kapta. Az idei állami költségvetés vitáján kiderült, hogy erre az évre a kormány 798 millió lejt irányzott elő a kényszerszabadság intézményének állami támogatására. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az év első öt hónapjára a koronavírus-járvány szociális és gazdasági hatásainak enyhítésére az állam 1,16 milliárd lejt fizetett ki.
Bár a járványügyi korlátozásokon sokat enyhítettek, a gazdasági tevékenység lassan helyreáll, még mindig élnek a kényszerszabadság lehetőségével – tudtuk meg Ördög Lajostól, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség igazgatójától. Mint kérdésünkre kifejtette, a munkaszerződés ideiglenes felfüggesztését nem kell jelenteniük a cégeknek, csak bevezetik az alkalmazottak elektronikus nyilvántartási rendszerébe (REVISAL), mint ahogy annak a megszüntetését is.
Általában a vendéglátóiparban, a rendezvényszervezésben tevékenykedő cégek, valamint az előadóművészek hosszabbították meg a kényszerszabadságot. Tiberiu Pănescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója kifejtette, a vendéglátóipari cégek csak az alkalmazottaik egy részét tartották az utóbbi hónapokban kényszerszabadságon. A teraszokon ugyanis már fogadhatták a vendégeket, a belterekben azonban csak korlátozott kapacitással működhettek, így sok esetben az a megoldás született, hogy az alkalmazottak egy részét visszahívták, egy töredékét pedig kényszerszabadságon tartották, hogy amíg nem tudnak munkát biztosítani számukra, ne keressenek más állást, ne menjenek el külföldre.
Az ügynökség szigorúan ellenőrizte, hogy a munkaadók betartják-e a szabályokat, hiszen ahogy lazultak a korlátozások, már nem volt indokolt ötvenből húsz alkalmazottat kényszerszabadságon tartani.
– részletezte az igazgató.
Arra is kitért, hogy egyelőre nincsenek pontos adataik arról, hogy hányan vannak még kényszerszabadságon, mert a munkaadónak a hónap végén kell jelentenie az előző hónapban kényszerszabadságon levők számát, és akkor kéri az utánuk járó állami támogatást. Így csak július végén derül ki, hogy júniusban, az újabb lazítások után, hányan éltek ezzel a lehetőséggel.
Az egyéni vállalkozók körében is megcsappant azoknak a száma, akik még mindig kényszerszabadságon vannak. Támpa Ödön, a szociális kifizetési és felügyeleti ügynökség Kovászna megyei igazgatója lapunknak elmondta, a tavalyi szükségállapothoz képest tizedére csökkent a kényszerszabadságon levők száma, de azért folyamatosan vannak, akik még igénylik ezt a támogatást.
Semmire nem elég. A vendéglátóiparban havi 970–1500 lejt kaptak azok, akik kényszerszabadságon voltak, ezért sokan váltottak
Fotó: Jakab Mónika
„A jelenlegi helyzetben a kényszerszabadság intézményének egyetlen előnye, hogy a cég maga mellett tarthatja az alkalmazottait, akkor is, ha éppen nem tud munkát biztosítani számukra” – szögezte le megkeresésünkre Debreczeni János adószakértő. Ez a lehetőség a járvány előtt is szerepelt a munkatörvénykönyvben. Ilyen esetben a munkavállaló otthon marad, megkapja az alapfizetése 75 százalékát, de a munkaadó rendelkezésére áll, bármikor behívható.
– részletezte az adótanácsadó.
Ugyanakkor rámutatott, a visszajelzések szerint így is sokan váltottak, tehát akkor sem sikerült minden esetben megtartani az alkalmazottakat, amikor az állam folyósította a támogatást. „A vendéglátóiparban általában alacsonyak az alapbérek, így a 75 százalékból nehéz volt megélni, sokan váltottak” – részletezte Debreczeni János.
Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park szálloda és étterem tulajdonosa, aki elmondta, a vendéglátóiparban a cégeknek jelen pillanatban nem a kényszerszabadság állami támogatására van szükségük, hanem inkább szakemberhiánnyal küzdenek. „Most végre megengedték, hogy dolgozzunk, nincs abban semmi logika, hogy elküldjem az alkalmazottakat kényszerszabadságra, és még én fizessem a költségeket. Örülünk, hogy nyithatunk, és ha van emberünk” – részletezte a vállalkozó. Hozzátette, a vendéglátóiparban havi 970–1500 lejt kaptak, akik kényszerszabadságon voltak, ennyi pénzből nehezen lehet megélni, ezért sokan váltottak. Elmentek az építőiparba, taxizni, külföldre, a lazítások után száz ilyen szakember közül kettő-három tért vissza, akik nagyon szeretik a szakmát.
„Jelenleg ebből a szempontból a vendéglátás padlón van, kell legalább három év, amíg újraépítik az ágazatot, felnevelik, megtanítják az alkalmazottakat” – fogalmazott a vállalkozó. Aki szerint a kényszerszabadság intézményére jelenleg nincs nagy szükség, az abban az esetben kerülhet újra napirendre, ha egy esetleges negyedik járványhullám miatt újabb korlátozásokat vezetnek be. Ő maga azt reméli, erre nem kerül sor.
Romániában az idei első öt hónapban 31,9 százalékkal, 4,715 millióra nőtt a vendégéjszakák száma a tavalyi év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott adatsorokból. A belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma csaknem 50 százalékkal nőtt, míg a külföldiek által eltöltött vendégéjszakáké csaknem 53 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. A kereskedelmi szálláshelyekre érkezett turisták száma is 36 százalékkal, 2,468 millióra emelkedett. A belföldön utazók száma 53 százalékkal nőtt, míg a külföldieké csaknem 56 százalékkal, 126 300-ra csökkent. Májusban 19,6-szor több vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek, akiknek száma 17,6-szor volt nagyobb a tavalyi ötödik hónaphoz mérten. Az exponenciális növekedés azzal magyarázható, hogy tavaly májusban a koronavírus-járvány miatt elrendelt vesztegzár nyomán az idegenforgalom leállt. Tavaly amúgy egész évben 51,6 százalékkal, 14,444 millióra csökkent a romániai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma az előző évhez mérten a koronavírus-járvány miatt. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező turisták száma is 52,3 százalékkal 6,335 millióra apadt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!