Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
Idei és jövő évi inflációs előrejelzését is felfelé módosította a Román Nemzeti Bank (BNR), amely 2023 végére 7,5 százalékos, 2024-re 4,4 százalékos éves pénzromlással számol – jelentette be szerdán a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu.
2023. augusztus 09., 14:402023. augusztus 09., 14:40
2023. augusztus 09., 15:282023. augusztus 09., 15:28
Mint ismeretes, májusi jelentésében erre az évre még 7,1 százalékos, a jövő év végére pedig 4,2 százalékos inflációt prognosztizált a központi pénzintézet.
Mugur Isărescu a friss inflációs előrejelzést ismertető szerdai eseményen rámutatott,
A jegybankelnök szerint téves az a felvetés, miszerint a román jegybank becsléseivel „figyelmeztette” az adóügyi változtatásokra készülő kormányt. Azt is hangsúlyozta, hogy csak bizonyos adók, a jövedéki adó és az áfa emelése vezethet inflációhoz.
„A jövedelemadó emelése éppen ellenkező hatást is kifejthet, ezt azonban nehéz kiszámítani” – idézte Isărescut az Agerpres hírügynökség. Úgy vélekedett: nem szerencsés adókkal „megpúpozni” a reálgazdaságot, másfelől
abban, hogy a „kiváltságokat” is fokozatosan ki kell vezetni, mert örökös fenntartásuk torzítja a piaci viszonyokat.
A jegybankelnök beszélt ugyanakkor arról is, hogy
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) július közepén közölt adatai szerint a májusi 10,64 százalékról júniusban 10,3 százalékra csökkent az éves infláció Romániában. Májushoz viszonyítva 0,4 százalékos volt az infláció júniusban.
A májusi 7,1 százalékról 6,4 százalékra csökkent júniusban az éves átlagos infláció az Európai Unióban; a legnagyobb inflációs rátát Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában jegyezték – közölte szerdán az Eurostat.
Nem hiába érezzük, hogy bevásárlásról bevásárlásra többet kell lepengetnünk a bevásárlókosár csaknem azonos tartalmáért: egy friss elemzés arra világít rá, hogy két év leforgása alatt 25 százalékkal lett drágább a mindennapi reggelink.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!