
Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
Idei és jövő évi inflációs előrejelzését is felfelé módosította a Román Nemzeti Bank (BNR), amely 2023 végére 7,5 százalékos, 2024-re 4,4 százalékos éves pénzromlással számol – jelentette be szerdán a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu.
2023. augusztus 09., 14:402023. augusztus 09., 14:40
2023. augusztus 09., 15:282023. augusztus 09., 15:28
Mint ismeretes, májusi jelentésében erre az évre még 7,1 százalékos, a jövő év végére pedig 4,2 százalékos inflációt prognosztizált a központi pénzintézet.
Mugur Isărescu a friss inflációs előrejelzést ismertető szerdai eseményen rámutatott,
A jegybankelnök szerint téves az a felvetés, miszerint a román jegybank becsléseivel „figyelmeztette” az adóügyi változtatásokra készülő kormányt. Azt is hangsúlyozta, hogy csak bizonyos adók, a jövedéki adó és az áfa emelése vezethet inflációhoz.
„A jövedelemadó emelése éppen ellenkező hatást is kifejthet, ezt azonban nehéz kiszámítani” – idézte Isărescut az Agerpres hírügynökség. Úgy vélekedett: nem szerencsés adókkal „megpúpozni” a reálgazdaságot, másfelől
abban, hogy a „kiváltságokat” is fokozatosan ki kell vezetni, mert örökös fenntartásuk torzítja a piaci viszonyokat.
A jegybankelnök beszélt ugyanakkor arról is, hogy
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) július közepén közölt adatai szerint a májusi 10,64 százalékról júniusban 10,3 százalékra csökkent az éves infláció Romániában. Májushoz viszonyítva 0,4 százalékos volt az infláció júniusban.

A májusi 7,1 százalékról 6,4 százalékra csökkent júniusban az éves átlagos infláció az Európai Unióban; a legnagyobb inflációs rátát Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában jegyezték – közölte szerdán az Eurostat.

Nem hiába érezzük, hogy bevásárlásról bevásárlásra többet kell lepengetnünk a bevásárlókosár csaknem azonos tartalmáért: egy friss elemzés arra világít rá, hogy két év leforgása alatt 25 százalékkal lett drágább a mindennapi reggelink.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
szóljon hozzá!