A narancslé ára nőtt a legnagyobb mértékben – két év alatt 123 százalékkal
Fotó: Pixabay.com
Nem hiába érezzük, hogy bevásárlásról bevásárlásra többet kell lepengetnünk a bevásárlókosár csaknem azonos tartalmáért: egy friss elemzés arra világít rá, hogy két év leforgása alatt 25 százalékkal lett drágább a mindennapi reggelink. A legerőteljesebb emelkedést a cukor és a narancslé produkálta. És bár egyes élelmiszerek elkezdtek olcsóbbá válni, a hatás nem érezhető, mert más termékek továbbra is nagyon drágák.
2023. augusztus 05., 11:242023. augusztus 05., 11:24
Az eToro befektetési és kereskedési platform az átaluk tipikusnak nevezett reggeli étkezés alapanyagainak áralakulását vette górcső alá a Reggeli kosár című vizsgálatában.
Az Europa FM által ismertetett elemzés kilenc árucikk – búza, cukor, kakaó, zab, sertéshús, narancslé, kávé, tej és tea – nemzetközi tőzsdei árait veszi figyelembe. Ezek átlagára 2021 júliusától mostanáig 25 százalékkal emelkedett.
az árutőzsdéken, aminek egyik oka a gyenge narancstermés az egyik fő termelő, Florida államban.
Az okok között szerepelnek a heves esőzések, amelyek befolyásolták a fő termelő, Elefántcsontpart szállítását.
Ami a szupermarketek árait illeti, az elmúlt 12 hónapban a cukor drágult a legnagyobb mértékben, 54 százalékkal. Ezt követi a lekvár és a tojás, mindkettő 29 százalékkal drágult 2022 óta.
Néhány árucikk – a zab, a tej, a kávé, a búza és a sertéshús – ára csökken. A reggeli olcsóbbá válása azonban egyhamar nem lesz érezhető, mivel a kakaó, a narancslé, a cukor és a tea ára továbbra is magas – mutat rá az elemzés.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint a májusi 10,64 százalékról júniusban 10,3 százalékra csökkent az éves infláció Romániában.
Tízből hét romániai aggódik egy esetleges gazdasági válság miatt, amely hatással lehet pénzügyi helyzetére – derül ki az IRES friss felméréséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!