Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
A májusi 7,1 százalékról 6,4 százalékra csökkent júniusban az éves átlagos infláció az Európai Unióban; a legnagyobb inflációs rátát Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában jegyezték – közölte szerdán az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2023. július 19., 15:432023. július 19., 15:43
Májushoz képest júniusban 25 tagállamban – köztük Romániában – csökkent, Horvátországban stagnált, Németországban pedig nőtt az infláció.
Az Agerpres hírügynökség által szemlézett adatsorok szerint a legmagasabb inflációs rátát Magyarországon (19,9%), Szlovákiában (11,3%), Csehországban (11,2%), Lengyelországban (11%) és Romániában (9,3%), a legalacsonyabbat Luxemburgban (1%), valamint Belgiumban és Spanyolországban (egyaránt 1,6%) regisztrálták.
Az euróövezetben a májusi 6,1 százalékról 5,5 százalékra csökkent júniusban az éves átlagos infláció.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint a májusi 10,64 százalékról júniusban 10,3 százalékra csökkent az éves infláció Romániában.
Az Európai Központi Bank (EKB) szakértői arra számítanak, hogy 2023-ban átlagosan 5,4 százalék, 2024-ben 3 százalék, 2025-ben pedig 2,2 százalék lesz az infláció az eurózónában, miután márciusban erre az évre 5,3, jövő évre 2,9, 2025-re pedig 2,1 százalékot vetítettek előre.
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa szerint az éves inflációs ráta a következő hónapokban valószínűleg tovább csökken, de az inflációs kilátásokon ronthat az OPEC-országok által nemrégiben bejelentett további nyersolajszállítás-csökkentés.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
1 hozzászólás