Tárgyaláskényszer. Tovább folytatódnak az egyeztetések a kormány és a szakszervezetek között az új bértörvényről
Fotó: Orbán Orsolya
Tovább kell várni az új bértörvényre: Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter elismerte, hogy a jogszabályjavaslatot egyelőre nem lehet beterjeszteni a parlament elé, mivel az egészségügyi és az oktatási szektorban nincs konszenzus. A tárcavezető becslése szerint a tárgyalások a szakszervezetekkel még nagyjából két hétig eltartanak, és a bértörvény végleges változata augusztus közepére készülhet el. „Egyetlen jelenleg folyósított jövedelem sem csökken” – biztosított újfent minden érintett a miniszter.
2026. július 29., 12:002026. július 29., 12:00
2026. július 29., 15:012026. július 29., 15:01
A kormány az egészségügyi és oktatási rendszerekben tapasztalható feszültségek miatt még nem áll készen arra, hogy beterjessze a parlament elé az új bértörvényt – idézte a Digi 24 hírportálja Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szavait.
„Két szektorunk van, az egészségügy és az oktatás, ahol a társadalmi feszültségek – egyrészt egy nagyszabású félrevezető kampánynak, másrészt pedig a rendszerek objektív problémáinak köszönhetően – jelenleg nem teszik lehetővé, hogy konszenzus szülessen, és a törvénytervezet átmenjen a parlamenten” – mondta a tárcavezető.
Pîslaru kifejtette, hogy a kormány folytatni fogja a tárgyalásokat a két nagy ágazat szakszervezeteivel, mielőtt megpróbálná megszerezni a törvényjavaslat parlamenti támogatását.
hogy augusztus közepén, ha jelentős javulást érünk el, és javul a párbeszéd a szakszervezetekkel is, olyan formát tudjunk kialakítani, amelyet támogatni tudunk” – fogalmazott.
Az oktatásban és egészségügyben dolgozók fizetésével kapcsolatos jelentős nézeteltérések miatt a következő két hétben nincs reális esély a közalkalmazotti bértörvény tervezetének elfogadására Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint.
Az ügyvivő munkaügyi miniszter ugyanakkor cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint az új bértörvény csökkentené a közszféra alkalmazottainak jövedelmét. Dragoș Pîslaru szerint a törvénytervezet tartalmaz egy védelmi mechanizmust, amely garantálja a jelenlegi jövedelmek megőrzését.
„Nagy léptékű félrevezető kampány zajlik, amely azt próbálja sugallni, hogy lennének sebezhető pontok. Nincsenek ilyenek” – szögezte le. Hozzátette:
„Ha az új bértáblázat szerint kiszámított fizetés alacsonyabb összeget eredményezne, mint amit ma kap az illető, a törvény automatikusan biztosítja a jelenlegi fizetést. Ezek a kompenzációs összegek a törvény szövegének részét képezik” – mutatott rá.
A három legnagyobb tanügyi szakszervezeti szövetség bejelentette, hogy nem vesz részt a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről csütörtökre összehívott munkaügyi minisztériumi egyeztetésen, mert szerintük az csak látszatkonzultáció.
Pîslaru szerint az új törvény értelmében az egészségügyben dolgozók többsége fizetésemelésben részesül majd.
„Az egészségügyi szektor kétharmadánál a jövedelem az alapfizetésből származó rész tekintetében emelkedik, a pótlékok pedig akár az 50 százalékot is elérhetnek. Ez az első alkalom, hogy az ügyeleteket és a műszakokat a fizetés százalékaként fogják kifizetni” – húzta alá a miniszter. Hozzátette, hogy
és a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások elsősorban a pótlékok odaítélésének módjára, valamint a szakterületek és az egészségügyi intézmények közötti különbségekre vonatkoznak.
Dragoș Pîslaru elismerte, hogy még folynak a tárgyalások a hétvégén és az állami ünnepnapokon végzett ügyeleti és több váltásban zajló munkák díjazásáról, de biztosította az érintetteket, hogy
„Garantálhatom, hogy aki ugyanannyi ügyeletet teljesít, az továbbra is ugyanannyit fog keresni. A nyilvánosságban olyan, a végletekig eltúlzott példákat mutatnak be, amelyek nem tükrözik a valós helyzetet” – mondta.
A munkaügyi miniszterhelyettes megerősítette, hogy az új bértörvény megtartja a pótlékok számának csökkentésére vonatkozó rendelkezést, amely a jelenlegi jogszabályhoz képest az egyik legfontosabb változás.
„A törvénynek vannak ezek a jelentős előnyei, amelyek a pótlékok számának csökkentéséhez kapcsolódnak azáltal, hogy azokat beépítik az alapbérbe, és az összes foglalkozási csoportba tartozó munkaköröket egyazon rendszerbe sorolják, hogy egységes bérrendszer jöjjön létre” – fogalmazta meg a miniszter, aki szerint
A munkaügyi minisztérium szerint a közalkalmazotti bértörvény elfogadási eljárásának felfüggesztése nem akadályozza a társadalmi partnerekkel folytatott konzultációkat és a szakmai háttérmunka folytatását.
A miniszter egyúttal ismertette a kormány becsléseit is az új bértábla közszférában dolgozókra gyakorolt hatásáról.
„A jelenlegi állás szerint a munkavállalók körülbelül kétharmada részesül majd béremelésben. Ez az arány nagyjából 65%. Azon egyharmad számára, akik a számítások szerint alacsonyabb bértáblába kerülnének, azok a kompenzációs intézkedések vannak előirányozva, amelyekről beszéltünk” – húzta újra alá.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter azt ígéri, senki sem visz majd kevesebb pénzt haza
Fotó: gov.ro
Arra a kérdésre, hogy honnan teremtik elő az új bértörvényhez szükséges további 4 milliárd lejt, Pîslaru azt válaszolta, hogy a kormány előzetes finanszírozási lehetőségeket azonosított, de ezeket csak akkor fogják megvitatni, ha a törvényjavaslat parlamenti támogatást nyer. „A pénzügyminiszterrel és a miniszterelnökkel együtt áttekintettünk néhány forgatókönyvet. Vannak már azonosított források, de abban állapodtunk meg, hogy ha látjuk, hogy a törvényjavaslatnak van esélye és megvan a szükséges parlamenti többség, akkor megvitatjuk a finanszírozás kérdését is” – fejtette ki a tárcavezető.
„Megkérdeztem az összes szakszervezetet, mi az ő alternatívájuk. Egy olyan tervezet esetében, amely egységes bérrendszert vezet be, megoldja a főbb problémákat, és a közszféra kétharmadának béremelést biztosít, mi lehet az alternatíva? Egyetlen szakszervezet sem tudott válaszolni nekem” – mondta.
A miniszter egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a bérek egyszerű indexálása felemésztené az új törvényre szánt teljes becsült költségvetést, anélkül, hogy megoldaná a rendszerben fennálló egyenlőtlenségeket.
– összegzett Dragoș Pîslaru.
Mint ismeretes, a bértörvény elfogadása az egyike azoknak a mérföldköveknek, amelyekhez az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Románia rendelkezésére álló források lehívását kötik. Ez a legfrissebb kormányzati nyilatkozatok szerint nagyjából 770 millió euró elvesztését jelentené.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek.
Szombat reggelre újabb áremelkedést jegyzett a romániai üzemanyagpiac, a benzin ára pedig ismét történelmi csúcsra emelkedett. A standard benzin literje elérte a 9,79 lejt, ami közel tíz banis drágulást jelent az előző naphoz képest.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Legalább öt százalékkal nőhet 2027-ben a villanyszámla értéke – jelentette ki Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!