
A kis- és közepes nagyságú mezőgazdasági termelők számára két pályázati kiírást készít elő idén az AFIR
Fotó: Orbán Orsolya
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben. Két AFIR-pályázat kifejezetten a kisgazdáknak, illetve a kis- és közepes méretű gazdaságoknak szól.
2025. augusztus 28., 20:312025. augusztus 28., 20:31
A romániai mezőgazdaság összesen 5 milliárd euró uniós pályázati pénzre jogosult a 2023–2027-es ciklusban, amelyhez mintegy 15 százaléknyi román kormányzati társfinanszírozás is társul. A mintegy 5,8 milliárd eurós keretet a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) kezeli, közel 40 pályázati kiírás keretében, az ötéves időszakra vonatkozóan.
Ebből eddig 11 839 szerződést írtak alá a nyertes mezőgazdasági termelőkkel, illetve élelmiszer-feldolgozó cégekkel, összesen 1,15 milliárd lej értékben. 2024-ben 1,27 milliárd euró került kifizetésre, amelyből az uniós rész 1,1 milliárd euró, a hazai (kormányzati) társfinanszírozás pedig 159,4 millió euró volt.
Az AFIR vezérigazgatója, Adrian Chesnoiu a napokban bejelentette, hogy a jövőben már nem lesz sok új finanszírozási vonal, de november 1-jén és december 1-jén még négyet elindítanak. Az első kettő – a DR-16 és a DR-23 – a feldolgozóipari beruházásokat, illetve a zöldség- és burgonyatermesztést célozza.
A főigazgató szerint az első kettőhöz a pályázati útmutatók már majdnem készen vannak, a másik kettő pedig hamarosan véglegesítésre kerül, és felkerül az AFIR honlapjára.
A 2014–2020-as pénzügyi időszak kedvezményezettjeinek utolsó kifizetéseit az AFIR 2025. december 31-ig teljesítheti. A főigazgató szerint a csúszások ellenére minden pályázó hozzájut a fennmaradó összegekhez.
Az állattartó gazdák számára is nyitott a finanszírozási lehetőség
Fotó: Makkay József
DR-12 – támogatás a kisgazdáknak (50 000 euró) – A pályázat várható kerete 108 millió euró. A vissza nem térítendő támogatás maximális összege 50 000 euró/projekt, a támogatási intenzitás legfeljebb 85% – a kistermelők önrésze 15% –, és összesen 2 160 gazda részesülhet belőle. Ez a finanszírozási vonal azoknak a kisgazdáknak szól, akik bővíteni szeretnék mezőgazdasági tevékenységüket. A támogatás felhasználható gépek, berendezések beszerzésére, vagy olyan beruházásokra, amelyek növelik a termelékenységet és a hozzáadott értéket a gazdaságban.
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
szóljon hozzá!