
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Elfogadta szerdán a bukaresti képviselőház az offshore-törvény tervezetét, amely immár megjelenhet a hivatalos közlönyben, ha Klaus Iohannis államfő kihirdeti.
2022. május 18., 12:182022. május 18., 12:18
2022. május 18., 12:412022. május 18., 12:41
A döntéshozó kamaraként eljáró alsóházban 248 képviselő támogatta szavazatával a tervezetet, 34-en szavaztak ellene. A 2018 óta hatályos offshore-törvény módosított változata a befektetők számára kedvezőbb feltételek bevezetésével utat nyithat a fekete-tengeri földgáz kitermelése előtt. A képviselőház tagjai egyetlen lényeges módosítást eszközöltek a jogszabály szövegében ahhoz a változathoz képest, amit egy héttel ezelőtt, május 11-én szavazott meg a szenátus.
Nicolae Ciucă kormányfő egy szerda délelőtti rendezvényen már megelőlegezte, hogy az alsóház is bizalmat szavaz az offshore-törvénynek. Elmondta, ennek köszönhetően az első beruházás júniusban útjára indul, amikor a Black Sea Oil and Gas társaság a román partok özeli Midia térségből megkezdi évi mintegy egymilliárd köbméternyi földgáz kitermelését (a kivitelező céget az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Carlyle magántőke befektető csoport alapította). „Az OMV Petrom és Romgaz által megvalósítandó projektek révén megteremtjük a lehetőségét annak, hogy nem később, mint 2026-ban rendelkezzünk az ország energetikai függetlenségét biztosító földgázmennyiséggel. Ebbe belatartozik a lakossági fogyasztás és a petrolkémiai ipar által igényelt mennyiség, sőt miért ne exportálhatnánk is?” – nyilatkozta a liberális miniszterelnök.
A 2018-ban elfogadott, az „extrabevételeket” 70 százalékig terjedő progresszív adóval sújtó hatályos jogszabállyal a fekete-tengeri földgázlelőhelyeket felkutató befektetők elégedetlenek voltak, ezért a feltételek megváltoztatásától tették függővé a kitermelés megkezdését. A törvény „extrabevételnek” minősített minden olyan jövedelmet, amelyhez akkor jut a kitermelő cég, ha az energiahordozót a – 2012-es árszintet tükröző – megawattóránként 45,71 lejes referenciaárnál drágábban értékesíti.
Az extrabevételre kivetett különadó mértéke 30 százaléktól indul és megawattóránként 190 lej feletti értékesítési ár fölött éri el a legmagasabb, 70 százalékos szintet. Romániában jelenleg jóval magasabbak a gázárak. A bukaresti kormány márciusi energiaár-korlátozó rendelete szerint a lakossági fogyasztóknak 2023. március 31-ig 310, míg a jogi személyeknek 370 lejt kell fizetniük minden elhasznált megawattóráért. Az elfogadott tervezet adózási feltételei szerint a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százaléka a román államé lesz, 40 százaléka a befektetőké.
Május elején a Romgaz román állami gáztársaság megvásárolta az amerikai ExxonMobiltól a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmezőben lévő ötven százalékos részesedését és arra készül, hogy a másik ötven százalékos részesedéssel rendelkező OMV Petrommal közösen legkésőbb 2026-ra elvégzi azokat a beruházásokat, amelyek évi akár tízmilliárd köbméter gáz kitermelését teszik majd lehetővé a mélytengeri lelőhelyről. A legígéretesebb Neptun Deep gázmezőn kívül több kisebb lelőhelyet is felfedeztek a Fekete-tenger talapzata alatt.
A kormánykoalíció szerint a – tengeri (offshore) lelőhelyek mellett a szárazföldi (onshore) gázmezők kitermelését is szabályozó – törvény lehetővé teszi, hogy a Buzău megyében Caragele településen levő onshore mezőn is megkezdődjön 2024 elején a mély kitermelésű gáz felszínre hozatala.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
szóljon hozzá!