
Fotó: Bede Laura
A kormány három hónapos időtartamig megtéríti valamennyi, kényszerszabadságról munkába visszaálló alkalmazott bérének a 41,5 százalékát. A támogatást a munkáltató kapja, és annak összege nem haladhatja meg az országos bruttó átlagbér 41,5 százalékát.
2020. május 30., 08:302020. május 30., 08:30
A bukaresti munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a támogatás utólagos térítéses, azaz a munkáltató fizeti az alkalmazott bérét, majd a következő hónapban, 25-e után, elektronikus úton igénylést nyújt be a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökséghez, amelyhez csatolja a jogosultak névsorát és egy felelősségvállalási nyilatkozatot. A támogatás csak azoknak az alkalmazottaknak jár, akik legkevesebb 15 napot kényszerszabadságon voltak a szükségállapot vagy a veszélyhelyzet ideje alatt.
Ez utóbbi kitétel alól kivételt képeznek az idénymunkások, vagy azok az esetek, amikor a szerződésbontásra nem a munkáltatónak tulajdonítható okból kerül sor. Az igénylés modelljét legtöbb öt nappal a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megjelenése után feltöltik az országos munkaerő-foglalkoztatási ügynökség honlapjára. A minisztérium legfeljebb tíz nappal a dokumentáció beérkezése után átutalja a megfelelő összeget a munkáltató számlájára.
Az Agerpres hírügynökség szerint a leendő sürgősségi kormányrendelet kedvezményezettjei közé tartoznak a 2005/1-es törvény szerint egyéni munkaszerződéssel dolgozók is. Azok a vállalkozók, akik több tevékenységi körben dolgoznak, és amelyek közül legalább az egyikre vonatkoznak az illetékes hatóságok által megállapított korlátozások, választhatnak a bértámogatási intézkedés vagy a kényszerszabadság meghosszabbítása között 2020. június 1-jétől e korlátozások feloldásáig.
Így valamennyi, ebbe a kategóriába tartozó munkavállaló után, akit 2020. június 1-je és december 31-e között meghatározatlan időre és teljes munkaidőben alkalmaznak, a munkáltatók megkapják havonta, 12 hónapos időszakra, a munkavállaló bérének 50 százalékát, de nem többet mint 2500 lejt. Hasonló kedvezményben részesül az a munkáltató is, aki év vége előtt 16 és 29 év közötti fiatalokat, illetve olyan munkavállalókat alkalmaz, akiket önhibájukon kívül elbocsátottak nyugati munkaadóik.
Azok a vállalkozók, akik ezt a támogatási formát választják, nem bonthatják fel azoknak a munkavállalóknak a szerződését, akik után támogatást kaptak, még legalább 12 hónapig azt követően, hogy lejárt a bértámogatás 12 hónapja. Amennyiben ezt az előírást nem tartják be, a munkavállalók kötelesek kamatostól visszafizetni az ügynökségnek a teljes támogatási összeget. A jogszabály ugyanakkor kimondja: azokban az ágazatokban, amelyekben továbbra is tilos a tevékenység újraindítása, a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bértámogatása megszakítás nélkül tart a korlátozások feloldásáig.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
szóljon hozzá!