Fotó: Bede Laura
A kormány három hónapos időtartamig megtéríti valamennyi, kényszerszabadságról munkába visszaálló alkalmazott bérének a 41,5 százalékát. A támogatást a munkáltató kapja, és annak összege nem haladhatja meg az országos bruttó átlagbér 41,5 százalékát.
2020. május 30., 08:302020. május 30., 08:30
A bukaresti munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a támogatás utólagos térítéses, azaz a munkáltató fizeti az alkalmazott bérét, majd a következő hónapban, 25-e után, elektronikus úton igénylést nyújt be a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökséghez, amelyhez csatolja a jogosultak névsorát és egy felelősségvállalási nyilatkozatot. A támogatás csak azoknak az alkalmazottaknak jár, akik legkevesebb 15 napot kényszerszabadságon voltak a szükségállapot vagy a veszélyhelyzet ideje alatt.
Ez utóbbi kitétel alól kivételt képeznek az idénymunkások, vagy azok az esetek, amikor a szerződésbontásra nem a munkáltatónak tulajdonítható okból kerül sor. Az igénylés modelljét legtöbb öt nappal a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megjelenése után feltöltik az országos munkaerő-foglalkoztatási ügynökség honlapjára. A minisztérium legfeljebb tíz nappal a dokumentáció beérkezése után átutalja a megfelelő összeget a munkáltató számlájára.
Az Agerpres hírügynökség szerint a leendő sürgősségi kormányrendelet kedvezményezettjei közé tartoznak a 2005/1-es törvény szerint egyéni munkaszerződéssel dolgozók is. Azok a vállalkozók, akik több tevékenységi körben dolgoznak, és amelyek közül legalább az egyikre vonatkoznak az illetékes hatóságok által megállapított korlátozások, választhatnak a bértámogatási intézkedés vagy a kényszerszabadság meghosszabbítása között 2020. június 1-jétől e korlátozások feloldásáig.
Így valamennyi, ebbe a kategóriába tartozó munkavállaló után, akit 2020. június 1-je és december 31-e között meghatározatlan időre és teljes munkaidőben alkalmaznak, a munkáltatók megkapják havonta, 12 hónapos időszakra, a munkavállaló bérének 50 százalékát, de nem többet mint 2500 lejt. Hasonló kedvezményben részesül az a munkáltató is, aki év vége előtt 16 és 29 év közötti fiatalokat, illetve olyan munkavállalókat alkalmaz, akiket önhibájukon kívül elbocsátottak nyugati munkaadóik.
Azok a vállalkozók, akik ezt a támogatási formát választják, nem bonthatják fel azoknak a munkavállalóknak a szerződését, akik után támogatást kaptak, még legalább 12 hónapig azt követően, hogy lejárt a bértámogatás 12 hónapja. Amennyiben ezt az előírást nem tartják be, a munkavállalók kötelesek kamatostól visszafizetni az ügynökségnek a teljes támogatási összeget. A jogszabály ugyanakkor kimondja: azokban az ágazatokban, amelyekben továbbra is tilos a tevékenység újraindítása, a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bértámogatása megszakítás nélkül tart a korlátozások feloldásáig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!