2011. augusztus 29., 09:532011. augusztus 29., 09:53
A lassuló növekedés nyomán esetlegesen kialakuló hitelszűkében Magyarország lehet a legsérülékenyebb a régióban – idézi a pénteki Economist Neil Shearinget, a Capital Economist londoni tanácsadó cég felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászát. A kelet-európai EU-tagokkal foglalkozó cikk szerint Magyarország sérülékenységét az „eladósodottság és a politikai kiszámíthatatlanság kombinációja” okozza. A hetilap írásában megemlíti, hogy a belföldi hitelek több mint kétharmadát kitevő devizaalapú kölcsönök miatti feszültséget a magyar kormány az árfolyamrögzítéssel igyekszik enyhíteni, de ez csak „ideiglenes csillapítás”. Az aggódó befektetőket ez nem nyugtatja meg, és ha Magyarország 2008-hoz hasonlóan újra külső segítségre szorulna, kérése nem találna olyan megértésre, mint akkor, írja az Economist.
A cikk szerint a térség számos súlyos problémával küzd, a lakosság alacsony aktivitási rátájától a korrupción, a rosszul működő közigazgatáson és a nyugdíjrendszerek működésén át egészen odáig, hogy az alacsony életszínvonalhoz a gazdag országokra jellemző demográfiai trendek társulnak, ami megnehezíti a kontinens két fele közötti különbségek csökkentését.
A brit lap ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kelet-európai uniós tagországokban több mutató (gazdasági növekedés, munkanélküliség, költségvetési hiány) biztatóan alakult, erre vezethető vissza az is, hogy Észtország adósosztályzatát nemrég javította az S&P hitelminősítő, így az már csak két fokozattal van az amerikai besorolás alatt.
Az idei növekedési kilátásokat egy grafikon is ábrázolja, Magyarország esetében – az Eurostat adatai alapján – 2011-re 2,8 százalékos bővülést valószínűsítve. (Ennél ma már a magyar kormány is jóval alacsonyabb, 2 százalékos növekedést vár.) A cikk megjegyzi, hogy a legfrissebb adatok már a növekedés megtorpanását vetítik előre a térségben, részben az alacsony fogyasztás miatt.
Romániát egyetlen alkalommal említi a cikk, annak kapcsán, hogy 2009-ben kénytelen volt külső pénzügyi segítségért folyamodni.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.