2011. augusztus 29., 09:532011. augusztus 29., 09:53
A lassuló növekedés nyomán esetlegesen kialakuló hitelszűkében Magyarország lehet a legsérülékenyebb a régióban – idézi a pénteki Economist Neil Shearinget, a Capital Economist londoni tanácsadó cég felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászát. A kelet-európai EU-tagokkal foglalkozó cikk szerint Magyarország sérülékenységét az „eladósodottság és a politikai kiszámíthatatlanság kombinációja” okozza. A hetilap írásában megemlíti, hogy a belföldi hitelek több mint kétharmadát kitevő devizaalapú kölcsönök miatti feszültséget a magyar kormány az árfolyamrögzítéssel igyekszik enyhíteni, de ez csak „ideiglenes csillapítás”. Az aggódó befektetőket ez nem nyugtatja meg, és ha Magyarország 2008-hoz hasonlóan újra külső segítségre szorulna, kérése nem találna olyan megértésre, mint akkor, írja az Economist.
A cikk szerint a térség számos súlyos problémával küzd, a lakosság alacsony aktivitási rátájától a korrupción, a rosszul működő közigazgatáson és a nyugdíjrendszerek működésén át egészen odáig, hogy az alacsony életszínvonalhoz a gazdag országokra jellemző demográfiai trendek társulnak, ami megnehezíti a kontinens két fele közötti különbségek csökkentését.
A brit lap ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kelet-európai uniós tagországokban több mutató (gazdasági növekedés, munkanélküliség, költségvetési hiány) biztatóan alakult, erre vezethető vissza az is, hogy Észtország adósosztályzatát nemrég javította az S&P hitelminősítő, így az már csak két fokozattal van az amerikai besorolás alatt.
Az idei növekedési kilátásokat egy grafikon is ábrázolja, Magyarország esetében – az Eurostat adatai alapján – 2011-re 2,8 százalékos bővülést valószínűsítve. (Ennél ma már a magyar kormány is jóval alacsonyabb, 2 százalékos növekedést vár.) A cikk megjegyzi, hogy a legfrissebb adatok már a növekedés megtorpanását vetítik előre a térségben, részben az alacsony fogyasztás miatt.
Romániát egyetlen alkalommal említi a cikk, annak kapcsán, hogy 2009-ben kénytelen volt külső pénzügyi segítségért folyamodni.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.