2011. augusztus 29., 09:532011. augusztus 29., 09:53
A lassuló növekedés nyomán esetlegesen kialakuló hitelszűkében Magyarország lehet a legsérülékenyebb a régióban – idézi a pénteki Economist Neil Shearinget, a Capital Economist londoni tanácsadó cég felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászát. A kelet-európai EU-tagokkal foglalkozó cikk szerint Magyarország sérülékenységét az „eladósodottság és a politikai kiszámíthatatlanság kombinációja” okozza. A hetilap írásában megemlíti, hogy a belföldi hitelek több mint kétharmadát kitevő devizaalapú kölcsönök miatti feszültséget a magyar kormány az árfolyamrögzítéssel igyekszik enyhíteni, de ez csak „ideiglenes csillapítás”. Az aggódó befektetőket ez nem nyugtatja meg, és ha Magyarország 2008-hoz hasonlóan újra külső segítségre szorulna, kérése nem találna olyan megértésre, mint akkor, írja az Economist.
A cikk szerint a térség számos súlyos problémával küzd, a lakosság alacsony aktivitási rátájától a korrupción, a rosszul működő közigazgatáson és a nyugdíjrendszerek működésén át egészen odáig, hogy az alacsony életszínvonalhoz a gazdag országokra jellemző demográfiai trendek társulnak, ami megnehezíti a kontinens két fele közötti különbségek csökkentését.
A brit lap ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kelet-európai uniós tagországokban több mutató (gazdasági növekedés, munkanélküliség, költségvetési hiány) biztatóan alakult, erre vezethető vissza az is, hogy Észtország adósosztályzatát nemrég javította az S&P hitelminősítő, így az már csak két fokozattal van az amerikai besorolás alatt.
Az idei növekedési kilátásokat egy grafikon is ábrázolja, Magyarország esetében – az Eurostat adatai alapján – 2011-re 2,8 százalékos bővülést valószínűsítve. (Ennél ma már a magyar kormány is jóval alacsonyabb, 2 százalékos növekedést vár.) A cikk megjegyzi, hogy a legfrissebb adatok már a növekedés megtorpanását vetítik előre a térségben, részben az alacsony fogyasztás miatt.
Romániát egyetlen alkalommal említi a cikk, annak kapcsán, hogy 2009-ben kénytelen volt külső pénzügyi segítségért folyamodni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Látogatottsági adatok