
Új célpontok. A Romániába érkező turisták egy része idén inkább a hegyvidéki kirándulásokat részesítette előnyben
Fotó: Pixabay
Kevesebb külföldi turista érkezett a koronavírus-világjárvány kitörése óta Romániába, mint a korábbi években, és az ide látogatók is inkább a túrázást, a vidéki utazást választották a mostanáig népszerű célpontok helyett.
2021. október 23., 16:462021. október 23., 16:46
Megváltoztatta a Romániába érkező külföldi turisták utazási szokásait a koronavírus-világjárvány, amellett, hogy jelentősen visszaesett az ide utazók száma, 61 százalékuk a kirándulásokat választotta, a csoportos utazásokat pedig többnyire kerülték – derül ki a más országból ide érkezők által használt Romanian Friend utazási platform elemzéséből. Tapasztalataik szerint amúgy
„A pandémia előtt a más országokból érkező turisták inkább az olyan népszerű célpontokat keresték fel, mint a törcsvári vagy a Peleş-kastély, a vajdahunyadi, illetve a segesvári vár, a transzfogarasi út. Brassó, Nagyszeben és Bukarest központja is nagy népszerűségnek örvendett az ott zajló éjszakai életnek is betudhatóan” – idézte fel a korábbi trendeket Marius Iliescu idegenvezető, az online foglalási platform alapítója.
Mint az idegenvezető részletezte, az általa alapított platform közvetítésével idén 18 473 külföldi turista összesen 9673 kirándulást foglalt le, amelyek közül a június–szeptember időszakban 61 százalék túrázás, a szabadban való séta volt, miközben 2019-ben 39 százalékos, 2018-ban pedig 36 százalékos volt azok aránya, akik hasonló desztinációkat választottak. Marius Iliescu tapasztalatai szerint az utazási szokások megváltozása inkább a Nagy-Britanniából, az Amerikai Egyesült Államokból és a Belgiumból érkező turisták esetében volt látványosabb, és kevésbé volt jellemző a Németországból, Hollandiából vagy az észak-európai országokból ide látogatókra.
Szintén változást jelentett az előző évekhez képest az a tény, hogy
2019-ben 31 százalékot tett ki azoknak az aránya, akik négy- vagy többfős csoportokban foglaltak, 2021-ben ez az arány 12 százalékra esett. „Noha az ügyfeleink többsége azt mondta, felvette a koronavírus elleni oltást, nem akartak idegenekkel vegyülni, inkább a magánutakat választották” – mondta el az idegenvezető.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt adatsorok szerint
A távolmaradás egyik fő oka Marius Iliescu szerint az, hogy Románia mindössze június elsején nyitotta meg kapuit az Európai Unión kívülről érkezők számára, emiatt pedig a korai foglalások során sokan a bizonytalanság miatt nem választottak itteni célpontot.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!