A hónap végéig lezárulhat az új adótörvénykönyv tervezetének parlamenti vitája, annak elfogadása azonban a hitelezői trojkán – Nemzetközi Valutaalap (IMF), Európai Bizottság, Világbank – múlik majd – jelentette be hétfőn Eugen Tedorovici pénzügyminiszter, aki szerint fontos, hogy az nemzetközi hitelezői is rábólintsanak a tervezett módosításokra.
2015. június 15., 17:162015. június 15., 17:16
A tárcavezető (képünkön) ugyanakkor arról is beszélt, hogy az Európai Unió pénzügyminisztereinek július 14-ei találkozóján várhatóan bejelentik majd, hogy Románia újabb hitelmegállapodást fog kötni az IMF-fel, illetve hogy az ország sikerrel zárja a most hatályos szerződést, s a költségvetés a vállaltak szerint alakul.
„Romániának esélye van egy, számos fiskális enyhülést hozó adótörvénykönyvre, egy újabb IMF-szerződésre, illetve egy olyan büdzsére, amely tiszteletben tartja az európai határértékeket. Romániának esélye van bebizonyítani Európában, hogy gazdasági hatalom” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Az Agerpres hírügynökség kérdésére Teodorovici elmondta, az Európai Bizottság küldöttsége kedden érkezik Bukarestbe, hogy megvizsgálja a román gazdaság aktuális helyzetét, az IMF-delegációt pedig a brüsszeli testület és a román hatóságok közötti tárgyalások eredményének függvényében július 15-ére várják.
A hónap elején Guillermo Tolosa, a valutaalap romániai képviselője arról beszélt, hogy az adótörvénykönyv tervezete jelentős módosításokra szorul, ellenkező esetben ugyanis nem tartható a 2016-ra leszögezett költségvetési deficitcél.
A washingtoni székhelyű pénzinézet küldötte szerint a május végi tárgyalások jól mentek, azonban az IMF elvárja a román kormánytól, hogy a program sikere érdekében tartsa tiszteletben a megállapodásban rögzített célkitűzéseket. Tolosa egyúttal arról is beszélt, hogy a strukturális reformokról is heves viták voltak a felek között, ám előrelépést tapasztalt az energia ára és az energetikai állami vállalatok helyzete kapcsán egyaránt.
„Az energetikai ágazat aggodalmunk fő oka, nagy veszteségei vannak, s úgy vélem, meg kell állapodnunk abban, hogy mi a veszteségek oka, s meg kell hozni a szükséges intézkedéseket a probléma orvoslására” – hangsúlyozta a világbanki illetékes.
Mint ismeretes, az IMF tavalyi és idei felülvizsgálati látogatásai kudarccal végződtek. Legutóbb az év elején a felek nem tudtak megállapodni a lakossági gázár liberalizálásának ütemtervéről, valamint a szénbányászatban tervezett szerkezeti átalakításokról. Ráadásul az IMF kételyeit fejezte ki a kormány adócsökkentési terveinek fenntarthatóságáról is.
Romániának a két évvel ezelőtt az IMF szervezésében kötött, 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződése szeptemberig van hatályban. A felmerült nézeteltérések miatt kérdésessé vált, hogy Románia le tudja-e zárni sikeresen a hitelmegállapodást.
Amint arról korábban írtunk, a parlamenti vitán levő adótörvénykönyv-tervezet szerint 2016. január elsejétől a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra, 2018-tól pedig 18 százalékra csökkenne az általános forgalmi adó (áfa/TVA). A jövő évtől ugyanakkor eltörölnék az úgynevezett oszlopadót is, 2019 januárjától pedig a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra csökkenne az egységes adókulcs.
Változhat a mikrovállalkozások adórendszere is, a munkavállaló által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás eközben 2017 januárjától a jelenlegi 10,5 százalékról 7,5 százalékra csökkenne, a munkáltató által befizetett tb pedig 13,5 százalékos lenne a mostani 15,8 százalék helyett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!