A hónap végéig lezárulhat az új adótörvénykönyv tervezetének parlamenti vitája, annak elfogadása azonban a hitelezői trojkán – Nemzetközi Valutaalap (IMF), Európai Bizottság, Világbank – múlik majd – jelentette be hétfőn Eugen Tedorovici pénzügyminiszter, aki szerint fontos, hogy az nemzetközi hitelezői is rábólintsanak a tervezett módosításokra.
2015. június 15., 17:162015. június 15., 17:16
A tárcavezető (képünkön) ugyanakkor arról is beszélt, hogy az Európai Unió pénzügyminisztereinek július 14-ei találkozóján várhatóan bejelentik majd, hogy Románia újabb hitelmegállapodást fog kötni az IMF-fel, illetve hogy az ország sikerrel zárja a most hatályos szerződést, s a költségvetés a vállaltak szerint alakul.
„Romániának esélye van egy, számos fiskális enyhülést hozó adótörvénykönyvre, egy újabb IMF-szerződésre, illetve egy olyan büdzsére, amely tiszteletben tartja az európai határértékeket. Romániának esélye van bebizonyítani Európában, hogy gazdasági hatalom” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Az Agerpres hírügynökség kérdésére Teodorovici elmondta, az Európai Bizottság küldöttsége kedden érkezik Bukarestbe, hogy megvizsgálja a román gazdaság aktuális helyzetét, az IMF-delegációt pedig a brüsszeli testület és a román hatóságok közötti tárgyalások eredményének függvényében július 15-ére várják.
A hónap elején Guillermo Tolosa, a valutaalap romániai képviselője arról beszélt, hogy az adótörvénykönyv tervezete jelentős módosításokra szorul, ellenkező esetben ugyanis nem tartható a 2016-ra leszögezett költségvetési deficitcél.
A washingtoni székhelyű pénzinézet küldötte szerint a május végi tárgyalások jól mentek, azonban az IMF elvárja a román kormánytól, hogy a program sikere érdekében tartsa tiszteletben a megállapodásban rögzített célkitűzéseket. Tolosa egyúttal arról is beszélt, hogy a strukturális reformokról is heves viták voltak a felek között, ám előrelépést tapasztalt az energia ára és az energetikai állami vállalatok helyzete kapcsán egyaránt.
„Az energetikai ágazat aggodalmunk fő oka, nagy veszteségei vannak, s úgy vélem, meg kell állapodnunk abban, hogy mi a veszteségek oka, s meg kell hozni a szükséges intézkedéseket a probléma orvoslására” – hangsúlyozta a világbanki illetékes.
Mint ismeretes, az IMF tavalyi és idei felülvizsgálati látogatásai kudarccal végződtek. Legutóbb az év elején a felek nem tudtak megállapodni a lakossági gázár liberalizálásának ütemtervéről, valamint a szénbányászatban tervezett szerkezeti átalakításokról. Ráadásul az IMF kételyeit fejezte ki a kormány adócsökkentési terveinek fenntarthatóságáról is.
Romániának a két évvel ezelőtt az IMF szervezésében kötött, 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződése szeptemberig van hatályban. A felmerült nézeteltérések miatt kérdésessé vált, hogy Románia le tudja-e zárni sikeresen a hitelmegállapodást.
Amint arról korábban írtunk, a parlamenti vitán levő adótörvénykönyv-tervezet szerint 2016. január elsejétől a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra, 2018-tól pedig 18 százalékra csökkenne az általános forgalmi adó (áfa/TVA). A jövő évtől ugyanakkor eltörölnék az úgynevezett oszlopadót is, 2019 januárjától pedig a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra csökkenne az egységes adókulcs.
Változhat a mikrovállalkozások adórendszere is, a munkavállaló által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás eközben 2017 januárjától a jelenlegi 10,5 százalékról 7,5 százalékra csökkenne, a munkáltató által befizetett tb pedig 13,5 százalékos lenne a mostani 15,8 százalék helyett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!