
Még számolgatnak. Hamarosan konkrétumokat is megtudhatunk az adótörvénykönyv tervezett módosításáról
Fotó: Pixabay
Egyelőre elég ellentmondásos információk vannak csak a román adótörvénykönyv tervezett módosításáról. Miközben Adrian Câciu pénzügyminiszter arról beszélt, mi lenne a szolidaritási adó „küldetése”, Kelemen Hunor kormányfőhelyettes azt mondta, kevés esélyt lát az új adó kivetésére. A héten várhatóan döntés születik a koalícióban valamennyi módosításról.
2022. június 14., 13:472022. június 14., 13:47
2022. június 14., 15:272022. június 14., 15:27
A héten előrukkolhat a bukaresti kormánykoalíció az adótörvénykönyv tervezett módosításaival – jelentette be kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter. Konkrétumokat egyelőre nem árult el, mindössze azt jelezte, hogy bizonyos, a gazdaság fejlődése szempontjából elengedhetetlen kedvezményekről, illetve az alacsony jövedelműek által leírható adólejek szintjének emeléséről zajlik az egyeztetés, a szolidaritási adót pedig inkább egyfajta hozzájárulásként képzelik el a tanügy és az egészségügy finanszírozásához, mivel mindkét területen hatalmas beruházásokra van szükség.
„Több részletet nem mondok. Láttam értesülésekre hivatkozva egy sor aspektust. Legyenek türelmesek, a spekulációk túl korán látnak napvilágot. Először meg kell születnie a döntésnek a koalícióban, közölni kell az elveket, mit módosítunk az adótörvénykönyvben, és azután ismertetni mindent” – húzta alá Adrian Câciu.
Meglátása szerint ugyanakkor a kormánynak a bürokrácia csökkentésére, az intézményekkel való kapcsolattartás egyszerűsítésére és digitalizációjára van szükség. „A legnagyobb gond az adók begyűjtése terén van” – szögezte le a pénzügyminiszter.
de ő is hangsúlyozta, hogy a kormánykoalícióban még nem született döntés ebben a kérdésben, ezért nem kívánt részletekbe bocsátkozni.
Emlékeztetett, 2–3 évvel ezelőtt ő maga tett javaslatot egy ilyen adó bevezetésére, amelyet az elképzelések szerint egy bizonyos összeg feletti forgalmat lebonyolító vállalatoknak kellett volna befizetniük. „Akkor támogattam ezt, és most is azt gondolom, hogy jó megoldás lenne bevezetni egy, legtöbb két évre” – fogalmazott, hozzátéve, múlt héten tárgyaltak a témáról a koalícióban, végső döntés azonban nem született. Kelemen is arról beszélt ugyanakkor, hogy amennyiben bevezetnék az adót, az ebből befolyó összegeket elsősorban az oktatási és az egészségügyi ágazatra fordítanák.
Egyre biztosabb azonban, hogy erre nem kerül sor, vagy nem ebben a formában – a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozó kormányzati források leszögezték: „nem létezik szolidaritási adó”. A hírtévé munkatársai ugyanakkor a PSD-vezetőségéből származó forrásokra hivatkozva azt közölték, a szociáldemokraták azt szeretnék elérni, hogy a különleges nyugdíjakra vessenek ki progresszív adót, mint ahogy azon közalkalmazottak fizetésére is, akik többet keresnek az államfőnél.
Ezzel párhuzamosan csökkentenék a minimálbér jövedelemadóját, és mindazoknak, akiknek a havi keresete nem éri el az országos átlagbért, lehetőséget teremtenének, hogy leírják az adóból a gyermek délutáni oktatását, az egészségbiztosítást vagy a magánnyugdíjalapba utalt összegeket.

Kitart a többkulcsos adórendszer bevezetése mellett Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint az ország jelenleg csak ámítja magát a jelenlegi egykulcsos adóval, az ugyanis már rég nem egykulcsos.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!