A megemelt gyereknevelési pótlékokat már 2019. március elsejei hatállyal folyósítják
Fotó: Haáz Vince
A gyereknevelési pótlék megemeléséről döntött a költségvetési törvény tervezetének csütörtöki vitája során a bukaresti parlament plénuma. A balliberális koalíció vezetői hevesen ellenezték az intézkedést, amelyet végül az államháztartási hiány felsrófolásával hajtanak végre.
2019. február 14., 18:042019. február 14., 18:04
2019. február 14., 23:042019. február 14., 23:04
A Robert Sighiartău, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője által beterjesztett módosító indítvány értelmében kétéves korig a gyerekek 300 lejt kapnak majd havonta az eddigi 200 lej helyett. Kettő és 18 év között a kiskorúak illetménye a jelenlegi 84 lejről 150 lejre emelkedik.
A szavazás eredménye amúgy szoros volt: 123-an voksoltak az emelés mellett, 119-en pedig ellene. Hírügynökségi jelentések szerint az előterjesztés úgy ment át, hogy három szociáldemokrata (PSD) törvényhozón kívül támogatták az RMDSZ honatyái is. A jóváhagyott emelés évi 2,1 milliárd lejes többletterhet ró a költségvetésre, ezzel az összeggel a munkaügyi minisztérium büdzséjét kiegészítették.
A döntés ellenére mégsem biztos az emelés, csütörtök estére ugyanis kiderült: a balliberális koalíció vezetői szerint a pótlékkal járó többletköltség elkülönítése nyomán 2,77 százalékra ugrana a költségvetési deficit. A parlamenti szavazás után Liviu Dragnea PSD-elnök konzultációra hívta Eugen Teodorovici pénzügyminisztert, sajtóértesülések szerint pedig a péntekre időzített végszavazáson megpróbálják eltörölni az emelésről szóló módosító indítványt. Ezt követően Dragnea átvette a szót a szónoki pulpitusnál, és rendkívül indulatos beszédben bírálta, demagógiával vádolta az ellenzéket.
A képviselőház elnöki tisztségét betöltő politikus elmondta, a társadalombiztosítási alapból nem használhatóak fel források az állami költségvetés kiadásaként, éppen ezért csak úgy lehet végrehajtani a megszavazott gyerekpótlékemelést, ha az eredetileg tervezett 2,55 százalékos költségvetési deficitet felsrófolják a hazai össztermék (GDP) 2,76 százalékára. A politikus arra utalt, hogy a PNL eredetileg azt javasolta: az idei év fennmaradó 10 hónapjára szükséges 2,13 milliárd lejnyi többletkiadást abból a többletbevételből fedezzék, amely az állami nyugdíjpénztárnál keletkezett, amikor 2018-tól kezdődően a tb-járulékok befizetési kötelezettségét a munkáltatókról átruházták az alkalmazottakra.
„Eme demagóg javaslat előterjesztőinek halvány gőzük nincs a pénzügyi-költségvetési jogszabályokról, és úgy álltak elő az indítvánnyal, hogy nem gondolkodtak el azon, mi történik, ha elfogadja a parlament” – dörögte a parlamentben Dragnea, hozzátéve: a pénteken végszavazásra bocsátandó költségvetés-tervezetet a megemelt pótlékkal járó költségekhez igazítják. A PSD elnöke elmondta azt is: a költségvetési törvény kihirdetése után a kormánynak sürgősségi rendelettel módosítania kell az állami pótlékokról rendelkező törvényt, majd csak azután folyósítják a megemelt gyereknevelési illetményt.
Egyébként az ellenzéki módosító indítványt a törvényhozás pénzügyi-költségvetési bizottságában leszavazták a hatalmon lévő PSD–ALDE-koalíció, valamint az RMDSZ honatyái. Az elutasítás miatti felháborodás nyomán az RMDSZ azzal védekezett, hogy visszamenőleges hatályú rendelkezést tartalmaz, ezért formahibás és alkalmazhatatlan a gyermeknevelési pótlék növeléséről szóló liberális jogszabálytervezet, ezért nem tudta a szövetség frakciója támogatni. Az RMDSZ a parlamenti plénum csütörtöki szavazásán már támogatta a gyereknevelési pótlék megemelését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás