Az RMGE Maros szervezet tavalyi díjtáadó rendezvényén, a Bekecs-tetőn
Fotó: Makkay József
Megkerülhetetlennek tartják a szövetkezést azok a gazdák és agrárszakemberek, akiket Pro Agricultura Transilvaniae díjjal jutalmazott idén a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete. A Krónikának nyilatkozó kitüntetettek szerint a közös értékesítés nélkül reménytelen a kisgazdák boldogulása.
2021. október 01., 18:482021. október 01., 18:48
2021. október 02., 08:522021. október 02., 08:52
Harmadik alkalommal osztotta ki idén a harmincegy éves múltra visszatekintő Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete a Pro Agricultura Transilvaniae díjait a szovátai gazdanap keretében.
Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke a Krónikának elmondta: az évente kiosztásra kerülő 10 díj odaítéléséről a szervezet elnöksége dönt. A kitüntetettek között nem csak Maros megyeiek vannak, hanem Erdély más részeiből, sőt az anyaországból is díjaznak agrárszakembereket. „A díj odaítélésének fő szempontja, hogy a kitüntetést olyan személy kapja, aki az elmúlt évtizedek során segítette a helyi gazdaközösségek munkáját, a sikeres magyar nyelvű szakoktatást, illetve a más gazdaszervezetekkel történő együttműködést” – nyilatkozta lapunknak Fazakas Miklós agrárvállalkozó, a Maros megyei gazdaegyesület elnöke.
A kitüntetettek között szerepel Maros megye legismertebb gazdakörének, a héderfájainak az elnöke, Bancsi András gazdálkodó is, aki nyolc évvel ezelőtt szervezte meg a közös tejfelvásárlást és értékesítést. Igaz, a kezdeti 350 tejelő szarvasmarhából mára csak 100 maradt a gazdakör állattartó gazdáinak tulajdonában, de a közös tejértékesítés nélkül teljesen felszámolódott volna a helyi tehéntartás, ahogyan ez a legtöbb erdélyi faluban megtörtént.
– fogalmazott a Krónikának Bancsi András marosszéki gazdálkodó. A gazdaköri elnök szerint a helyi összefogással biztosított tejbegyűjtés és értékesítés minden faluközösség számára jó megoldás lenne, mégis kevesen vállalják.
Amikor a szarvasmarhatartók egyesületének legutóbbi erdélyi fórumán, Brassóban beszámolt gazdaköri tevékenységükről, a román gazdaegyesületek vezetői is követendő példaként ajánlották a héderfájai kezdeményezést az erdélyi tehéntartó kisgazdák számára. Bancsi András szerint ez az egyetlen módja annak, hogy a tejfeldolgozó cég az egyéni kistermelőknek ajánlott árnak akár a dupláját fizesse a gazdakörnek a helyi tejcsarnok hűtőtankjaiban összegyűjtött tejért.
A gazdákkal kötött szerződés értelmében a gazdakör bankszámlájára átutalt tejpénzhez valamennyi gazda idejében hozzáfér. Az elnök szerint így sem túl magas a tej felvásárlási ára, de ha a gazdák egyénileg értékesítenék, már rég abbahagyták volna, olyan keveset kapnának érte. Bancsi András hasonló megoldást ajánl a gazdakör zöldség- és szőlőtermesztéssel foglalkozó tagjai számára is. Meglátása szerint csak nagy mennyiségű terménnyel lehet jó árat kialkudni a kereskedőknél és feldolgozóknál.
Thiesz Rezső kertészmérnök, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Kertészmérnöki Karának nyugalmazott oktatója is a Maros megyei gazdaegyesület egyik idei kitüntetettje. A Segesváron élő agrárszakember hosszú éveken át előadója volt az RMGE Maros kertészeti szaktanfolyamainak, ahol Maros megyéből sok száz gazda kapott oklevelet. Az oktató szerint a Marosvásárhelyen meghonosított őszi, téli és kora tavaszi gazdatanfolyamok iránt nagy az érdeklődés, mert
„Sok oktató szervezet megpályázza az uniós forrásokat, aztán tessék-lássék módon megtartják a tanfolyamokat, de a hangsúly a diplomaosztáson van. Nálunk ez már az elején másként indult. A gazdaegyesület néhai elnöke, Csomós Attila agrárszakemberként komolyan vette a tanfolyamok megszervezését. Minden előadó részletes tanrendet kellett készítsen, és számonkérte a betartását. A kilencvenes években meghonosított rend jellemzi ma is a gazdaképzésünket” – magyarázza Thiesz Rezső, aki gyümölcstermesztési ismereteket oktat a gazdáknak.
A marosszéki szakember napjaink mezőgazdaságában a gondok fő okát a gazdák szervezetlenségében látja.
Ennek hiányában a viszonteladók aprópénzért vásárolják fel a kisgazdák terményét, amelyet aztán többszörös áron adnak tovább. Thiesz Rezső ezt az utat vakvágánynak tartja, szerinte a zöldség- és gyümölcstermesztésben a talpon maradáshoz és a hosszabb távú boldoguláshoz hűtőházak kellenek, amit csak közös összefogással, pályázással, szövetkezeti keretben lehet tető alá hozni. Az egy-két hektáron zöldséget vagy gyümölcsöt termelő gazdának akkor van esélye jó áron értékesíteni terményeit, ha nagy mennyiséget kínál a többi gazdával összefogva.
Az RMGE Maros szakoktatója azzal is tisztában van, hogy a szövetkezés terén ördögi körben mozgunk. A romániai egyetemek hiába képeznek sok mezőgazdasági szakembert, mert a közösségi önszerveződés terén hiányoznak a mérnökök. Példaként a községi szinten fenntartott agrárkamarai alkalmazottakat említi, akik érdemleges munkát nem végeznek a gazdaközösségekben: a megyei mezőgazdasági hivatalok és a bukaresti agrártárca számára gyártanak fölösleges statisztikákat.
amelyeket a bukaresti kormánynak támogatnia kell. Ha alulról nincs kezdeményezés, felülről ezt nem lehet megvalósítani. Szövetkezeti értékesítés nélkül pedig azok a gazdák is felhagynak a földműveléssel, akik eddig kitartottak. Egyéni piacolásból, kevés terménnyel ugyanis nem lehet eltartani a családot” – érvelt lapunknak Thiesz Rezső kertészmérnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!