2011. május 09., 09:442011. május 09., 09:44
„A Fidesznek meggyőződése, hogy az Alkotmánybíróság Magyarország érdekeivel ellentétes döntést hozott” – jelentette ki a döntés kapcsán Lázár János, a párt frakcióvezetője. Mint mondta, a Fidesz az Ab döntését mérlegelve hétfőn javaslatot tesz az Országgyűlésnek a 2010-es végkielégítések adóztatásának újraszabályozása ügyében. „Arra kötelezze a törvény az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevőket, hogy ezeket 98 százalékkal adózzák le” – szögezte le a politikus.
A szintén kormányon levő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) közlése szerint az Ab jogi szempontok alapján hozza döntéseit, és ezek nem mindig esnek egybe a társadalmi igazságosság követelményeivel. Harrach Péter, a párt frakcióvezetője szerint a parlament nem tehet mást, mint újragondolja a problémát.
Az MSZP várakozásának megfelelően jogállami döntést hozott az Ab – mondta eközben Korózs Lajos. A párt elnökségi tagja kijelentette, nemcsak a jogbiztonságot és az emberi méltóságot sértő visszamenőleges hatályú adókivetéssel, hanem a különadó 98 százalékos mértékével sem értettek egyet, mert az adónak a jövedelemhez képest méltányolhatónak kell lennie.
A Jobbik közleményében úgy fogalmaz, hogy a párt „továbbra is szükségesnek tartja, hogy az ex-BKV-s Szalainé Szi-lágyi Eleonóráéhoz hasonló, a közerkölcsöt és a társadalom igazságérzetét sértő, arcátlanul magas végkielégítéseket az állam visszamenőleges hatállyal szankcionálja.” A párt szerint azt azonban a kormánynak be kell látnia, hogy a 98 százalékos különadóról szóló törvény aránytalanul sok tisztességes kisembert is sújtott.
Az LMP szerint az Ab-döntéssel a „Fidesz hatalmi törekvései egy újabb pofont kaptak”. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta, az elmúlt egy évben az „egyik legsúlyosabb kártétel, amit a jogbiztonság ellen elkövettek” a visszamenőleges hatályú és a személyre szabott jogalkotás volt, valamint az, hogy a szerzett jogokat nem tartották tiszteletben. A szakszervezeti szövetségek vezetői is üdvözölték az Ab határozatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!