2011. május 09., 09:442011. május 09., 09:44
„A Fidesznek meggyőződése, hogy az Alkotmánybíróság Magyarország érdekeivel ellentétes döntést hozott” – jelentette ki a döntés kapcsán Lázár János, a párt frakcióvezetője. Mint mondta, a Fidesz az Ab döntését mérlegelve hétfőn javaslatot tesz az Országgyűlésnek a 2010-es végkielégítések adóztatásának újraszabályozása ügyében. „Arra kötelezze a törvény az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevőket, hogy ezeket 98 százalékkal adózzák le” – szögezte le a politikus.
A szintén kormányon levő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) közlése szerint az Ab jogi szempontok alapján hozza döntéseit, és ezek nem mindig esnek egybe a társadalmi igazságosság követelményeivel. Harrach Péter, a párt frakcióvezetője szerint a parlament nem tehet mást, mint újragondolja a problémát.
Az MSZP várakozásának megfelelően jogállami döntést hozott az Ab – mondta eközben Korózs Lajos. A párt elnökségi tagja kijelentette, nemcsak a jogbiztonságot és az emberi méltóságot sértő visszamenőleges hatályú adókivetéssel, hanem a különadó 98 százalékos mértékével sem értettek egyet, mert az adónak a jövedelemhez képest méltányolhatónak kell lennie.
A Jobbik közleményében úgy fogalmaz, hogy a párt „továbbra is szükségesnek tartja, hogy az ex-BKV-s Szalainé Szi-lágyi Eleonóráéhoz hasonló, a közerkölcsöt és a társadalom igazságérzetét sértő, arcátlanul magas végkielégítéseket az állam visszamenőleges hatállyal szankcionálja.” A párt szerint azt azonban a kormánynak be kell látnia, hogy a 98 százalékos különadóról szóló törvény aránytalanul sok tisztességes kisembert is sújtott.
Az LMP szerint az Ab-döntéssel a „Fidesz hatalmi törekvései egy újabb pofont kaptak”. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta, az elmúlt egy évben az „egyik legsúlyosabb kártétel, amit a jogbiztonság ellen elkövettek” a visszamenőleges hatályú és a személyre szabott jogalkotás volt, valamint az, hogy a szerzett jogokat nem tartották tiszteletben. A szakszervezeti szövetségek vezetői is üdvözölték az Ab határozatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!