
Az érettségire készülő diákok 42 százaléka jár rendszeresen magánórákra
Fotó: Árvai Károly/MTI
Az Országos Diáktanács (CNE) azt kéri a pénzügyi, az oktatási, a belügy- és az igazságügyi minisztériumtól, hozzanak meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy garantálják, a tanárok minden magánóra után adóznak, a mulasztókat pedig szankcionálják.
2021. március 11., 10:572021. március 11., 10:57
Mint csütörtöki közleményükben a diákok megfogalmazzák, a magánórák ma már igazi iparágnak minősülnek, amelyet azonban senki nem tart ellenőrzés alatt, ezért kormányzati fellépést várnak.
A dokumentum által idézett, 2007-ben készített felmérés szerint a megkérdezett 1276 diák 27 százaléka mondta azt, hogy jár magánróá(k)ra, 2010-ben pedig egy elemzés arra irányította rá a figyelmet, hogy
Tíz évvel később, 2020 szeptemberében az oktatási minisztérium egy olyan jelentést hozott nyilvánosságra, ami szerint
A megkérdezett diákok 6 százaléka napi rendszerességgel vesz részt ilyen jellegű felkészítőkön, 16 százalék pedig heti 2–3 alkalommal.
A diáktanács adatai szerint eközben 2019-ben alig 4135 romániai tanár adóbevallásában szerepelt magánórákból származó bevétel, a bevallott jövedelmek összege pedig 35 millió lejre rúgott.
„Az elmúlt években jelentősen bővült a magánórák piaca, mára már igazi iparággá nőtte ki magát. Nem hunyhatunk szemet a tanügyi rendszerben zajló korrupció fölött. A jövedelmek be nem vallása adócsalásnak minősül. Amennyiben a tanárok, akiknek a magatartása erkölcsi kiindulópontot jelent diákok generációi számára, ilyen gyakorlathoz folyamodnak, azt jelenti, hogy
Nem hiszem, hogy a dolgoknak így kellene állniuk, ha valóban azt akarjuk, hogy az elkövetkező generációk megértsék, mindannyiunk kötelessége betartani a törvényt és teljesíteni a kötelezettségeinket” – idézi a közlemény Rareş Voicut, az Országos Diáktanács elnökét.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!