Az érettségire készülő diákok 42 százaléka jár rendszeresen magánórákra
Fotó: Árvai Károly/MTI
Az Országos Diáktanács (CNE) azt kéri a pénzügyi, az oktatási, a belügy- és az igazságügyi minisztériumtól, hozzanak meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy garantálják, a tanárok minden magánóra után adóznak, a mulasztókat pedig szankcionálják.
2021. március 11., 10:572021. március 11., 10:57
Mint csütörtöki közleményükben a diákok megfogalmazzák, a magánórák ma már igazi iparágnak minősülnek, amelyet azonban senki nem tart ellenőrzés alatt, ezért kormányzati fellépést várnak.
A dokumentum által idézett, 2007-ben készített felmérés szerint a megkérdezett 1276 diák 27 százaléka mondta azt, hogy jár magánróá(k)ra, 2010-ben pedig egy elemzés arra irányította rá a figyelmet, hogy
Tíz évvel később, 2020 szeptemberében az oktatási minisztérium egy olyan jelentést hozott nyilvánosságra, ami szerint
A megkérdezett diákok 6 százaléka napi rendszerességgel vesz részt ilyen jellegű felkészítőkön, 16 százalék pedig heti 2–3 alkalommal.
A diáktanács adatai szerint eközben 2019-ben alig 4135 romániai tanár adóbevallásában szerepelt magánórákból származó bevétel, a bevallott jövedelmek összege pedig 35 millió lejre rúgott.
„Az elmúlt években jelentősen bővült a magánórák piaca, mára már igazi iparággá nőtte ki magát. Nem hunyhatunk szemet a tanügyi rendszerben zajló korrupció fölött. A jövedelmek be nem vallása adócsalásnak minősül. Amennyiben a tanárok, akiknek a magatartása erkölcsi kiindulópontot jelent diákok generációi számára, ilyen gyakorlathoz folyamodnak, azt jelenti, hogy
Nem hiszem, hogy a dolgoknak így kellene állniuk, ha valóban azt akarjuk, hogy az elkövetkező generációk megértsék, mindannyiunk kötelessége betartani a törvényt és teljesíteni a kötelezettségeinket” – idézi a közlemény Rareş Voicut, az Országos Diáktanács elnökét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!