Balla Géza: megfelelő szaktudás hiányában a borászatban is esélytelen piacon maradni
Fotó: Makkay József
Az arad-hegyaljai ménesi borvidék messze földön híres vörösborai is nehezen találnak vevőre a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésben. A gazdák mindenhol a kivezető utakat keresik a jelenlegi nehéz helyzetből. Balla Géza borász ópálosi birtokán jártunk.
2020. szeptember 20., 18:372020. szeptember 20., 18:37
Bő három hete kezdődött el a szüret Erdély egyik leghíresebb borvidékén, Arad-Hegyalján. A ménesi borvidék legismertebb szőlőtermesztő és borász agrárvállalkozójának, Balla Gézának az ópálosi birtokán ez az év legnehezebb időszaka, amikor szüretelők lepik el a határt, hogy az érés sorrendjében gyűjtsék be a 124 hektárnyi szőlő termését.
Vegetációs periódusa eltarthat 180 napot, de lecsökkenhet 150 napra is, miközben rügyfakadástól hajtásnövekedésen és virágzáson át egészen az érésig minden fejlődési időszakon túljut. Ezek a folyamatok az időjárás hatására lerövidülnek. Jó hír, hogy a gyorsabb érés nem megy a termésmennyiség vagy minőség rovására”
– magyarázza kérdésünkre Balla Géza a feldolgozóüzem és a panziója által közrefogott tágas udvaron, ahol jobb időkben vendégek téblábolnak. Az elmúlt években sokan érkeztek a Kárpát-medencéből, de főleg az anyaországból borkóstolóra a Balla-birtokra, most az elegánsan berendezett pihenőudvar kihalt. Mindez azonban a birtok körüli hírverésen alig látszik: miközben beszélgetünk, egy bukaresti román hírtelevízió stábja vár sorára, hogy ők is a szüretről kérdezzék az immár Románia-szerte jól ismert szakembert, aki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának kertészmérnöki szakán oktat szőlészetet és borászatot.
Ebben az időszakban ellepik a szüretelők az ópálosi birtokot, hogy az érés sorrendjében gyűjtsék be a 124 hektárnyi szőlő termését
Fotó: Makkay József
Egyelőre a pezsgőalapnak szánt fehér szőlőfajtákat szüretelik, elsősorban a magyarádi mustos fehért.
Egyértelmű, hogy a vörösborok jelentik a borvidék fő kínálatát, de a több ideig palackokban érlelt nedű többe kerül, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés pedig éppen ennek a csúcskategóriás borfajtának nem kedvez. Balla Géza szerint már egy-két éve megpróbálnak nyitni új fogyasztói közösségek felé, elsősorban frizanté jellegű fehér- és rozé borokkal, illetve olcsóbb vörösborokkal. Igazából ezek sem túl olcsók, mert fehér szőlőből a hektáronkénti 70–80 mázsás hozam borai az üzletláncokban megszokott átlagminőségű és olcsó borokhoz képest magasabb árkategóriát jelentenek. A Balla-birtokon a kékszőlő-fajták 50–60 mázsás átlagtermése értelemszerűen drágább borokat jelent.
Ezt a jól menő trendet szakította meg a járvány, ami bezáratta az éttermeket, derékbe törte a borturizmust, és általában a borfogyasztás zsugorodását hozta magával. A bor nem tartozik az alapvető élelmiszerek közé, magyarázza a szakember, ezért vásárláskor az amúgy is visszafogottabban viselkedő fogyasztók borból is kevesebbet vásárolnak, mint tavaly. „Mint az élet minden területén, a borászok is keresik a válságból kivezető utat. Meggyőződésem, hogy ez átmeneti jelenség, amit úgy kell túlélnünk, hogy a vállalkozás kibírja az ezzel járó tehertételt” – fogalmazott vendéglátónk.
Több lábon állnak. Modern üzemi felszerelés az ópálosi birtokon
Fotó: Makkay József
A feketeleányka, a kadarka és a kékfrankos a Balla-pincészet leghíresebb vörösborai. A borvidék ezektől a boroktól vált híressé. Nem véletlen, hogy a 124 hektárnyi szőlős terület 78 százaléka kékszőlő-fajtákat jelent, és csupán a többi húszszázaléknyi földterületen termesztenek fehér szőlőt. Balla Géza szerint az itteni klimatikus viszonyok és a vas-oxidban meg számos nyomelemben gazdag erdélyi barna talaj összhatása adja a kiváló vörösbort.
A nemes borok ezer-éves hírnevét a kommunizmus ötvenévnyi időszaka törte derékba, amikor a múltat eltörölni akaró rendszer mindenre fittyet hányt, ami a korábbi évszázadokban itt kialakult.
A kolozsvári agrártudományi egyetem kertészeti szakának elvégzése után, 1984-ben Balla Géza fiatal mérnökként a kommunista rendszer által létrehozott nagyüzemi szőlészetbe került. Pár éven belül a barackai állami mezőgazdasági vállalat vezérigazgatójaként foghatott hozzá a rendszerváltás utáni földrestitúció lebonyolításához. A 2650 hektárnyi területet 3400 tulajdonosnak kellett visszaszolgáltatnia, ami minden szempontból erőpróbáló feladatnak bizonyult. „Az aradi sportcsarnokban hívtam össze a tulajdonosokat abban a reményben, hogy a többséget sikerül meggyőzni arról, hozzunk létre egy modern, nyugati típusú szövetkezetet, amilyennel nyugat-európai útjaimon találkoztam. Sajnos akkora volt az ellenállás, hogy a kezdeményezésem egyből elbukott” – emlékezik vissza az 1990-es évekre a szakember. Miután az általa elképzelt szövetkezeti nagyüzem ötletét a tulajdonosok elvetették, elhatározta, hogy létrehozza saját birtokát. Öt hektár szőlővel kezdte, és a többit az utóbbi 21 évben vásárolta fel a gazdáktól.
Balla Géza borai az ópálosi bemutatóüzletében. Új fogyasztói közönség felé is nyitnak
Fotó: Makkay József
A zömében kisgazdaságok által uralt erdélyi szőlészet és borászat a rendszerváltás óta eltelt 30 évben soha nem volt könnyű helyzetben.
A ménesi borász egyértelműen pozitív szakmai fejlődést lát több borvidéken is, elsősorban az Érmelléken. A borversenyek tanúsága szerint sok borosgazda igyekszik felzárkózni ahhoz az erdélyi középmezőnyhöz, amely hosszabb távú boldogulást jelenthet a boraikat palackozó pincészetek számára. Balla Géza vakvágánynak tartja a szőlőt termelő gazdák egy részének módszerét, hogy a szőlőt nyersanyagként értékesítik, vagy palackozás híján a eladhatatlan ömlesztett borkészletet szüret előtt kifőzik pálinkának, hogy legyen hely az új termés számára.
A szakember a szakoktatás és a továbbképzés fontosságát hangsúlyozza. Míg egyetemi szinten ez biztosított, szakiskolai és középiskolai szőlészeti és borászati szakoktatás már alig létezik Romániában, ami súlyos szakmunkáshiányt okoz. A nagyobb borászati cégek munkahelyi szakképesítéssel próbálják a helyzetet orvosolni, a gazdák pedig szaktanfolyamokkal és tapasztalatcserékkel segíthetnek magukon. Balla Géza szerint megfelelő szaktudás hiányában a borászatban is esélytelen piacon maradni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!