Hirdetés

A borászat is megsínylette a járványt: a testes vörös borok mellett újakkal is kísérletezik Balla Géza arad-hegyaljai pincészete

Balla Géza: megfelelő szaktudás hiányában a borászatban is esélytelen piacon maradni •  Fotó: Makkay József

Balla Géza: megfelelő szaktudás hiányában a borászatban is esélytelen piacon maradni

Fotó: Makkay József

Az arad-hegyaljai ménesi borvidék messze földön híres vörösborai is nehezen találnak vevőre a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésben. A gazdák mindenhol a kivezető utakat keresik a jelenlegi nehéz helyzetből. Balla Géza borász ópálosi birtokán jártunk.

Makkay József

2020. szeptember 20., 18:372020. szeptember 20., 18:37

Bő három hete kezdődött el a szüret Erdély egyik leghíresebb borvidékén, Arad-Hegyalján. A ménesi borvidék legismertebb szőlőtermesztő és borász agrárvállalkozójának, Balla Gézának az ópálosi birtokán ez az év legnehezebb időszaka, amikor szüretelők lepik el a határt, hogy az érés sorrendjében gyűjtsék be a 124 hektárnyi szőlő termését.

Idézet
A tíz évvel ezelőtti időszakhoz képest két-három héttel szüretelünk hamarabb. Ez egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írható, de mégsem mondhatjuk, hogy a szőlő kényszerérésben van.

Vegetációs periódusa eltarthat 180 napot, de lecsökkenhet 150 napra is, miközben rügyfakadástól hajtásnövekedésen és virágzáson át egészen az érésig minden fejlődési időszakon túljut. Ezek a folyamatok az időjárás hatására lerövidülnek. Jó hír, hogy a gyorsabb érés nem megy a termésmennyiség vagy minőség rovására”

Hirdetés

– magyarázza kérdésünkre Balla Géza a feldolgozóüzem és a panziója által közrefogott tágas udvaron, ahol jobb időkben vendégek téblábolnak. Az elmúlt években sokan érkeztek a Kárpát-medencéből, de főleg az anyaországból borkóstolóra a Balla-birtokra, most az elegánsan berendezett pihenőudvar kihalt. Mindez azonban a birtok körüli hírverésen alig látszik: miközben beszélgetünk, egy bukaresti román hírtelevízió stábja vár sorára, hogy ők is a szüretről kérdezzék az immár Románia-szerte jól ismert szakembert, aki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának kertészmérnöki szakán oktat szőlészetet és borászatot.

Ebben az időszakban ellepik a szüretelők az ópálosi birtokot, hogy az érés sorrendjében gyűjtsék be a 124 hektárnyi szőlő termését •  Fotó: Makkay József Galéria

Ebben az időszakban ellepik a szüretelők az ópálosi birtokot, hogy az érés sorrendjében gyűjtsék be a 124 hektárnyi szőlő termését

Fotó: Makkay József

Olcsóbb borokat is kínálnak

Egyelőre a pezsgőalapnak szánt fehér szőlőfajtákat szüretelik, elsősorban a magyarádi mustos fehért.

Öt éve foglalkoznak pezsgőkészítéssel: a mintegy 15–20 ezer palack töredéke a teljes évi bortermelésnek, de a Balla-pincészetben is létparanccsá vált a több lábon állás, aminek a haszna leginkább idén mutatkozik meg a testes és csúcsminőségű vörösborok forgalmának visszaesésével.

Egyértelmű, hogy a vörösborok jelentik a borvidék fő kínálatát, de a több ideig palackokban érlelt nedű többe kerül, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés pedig éppen ennek a csúcskategóriás borfajtának nem kedvez. Balla Géza szerint már egy-két éve megpróbálnak nyitni új fogyasztói közösségek felé, elsősorban frizanté jellegű fehér- és rozé borokkal, illetve olcsóbb vörösborokkal. Igazából ezek sem túl olcsók, mert fehér szőlőből a hektáronkénti 70–80 mázsás hozam borai az üzletláncokban megszokott átlagminőségű és olcsó borokhoz képest magasabb árkategóriát jelentenek. A Balla-birtokon a kékszőlő-fajták 50–60 mázsás átlagtermése értelemszerűen drágább borokat jelent.

Az idei évig nem voltak gondjaik az értékesítéssel. Az évi 600–700 ezer palack bor mintegy fele az országban kelt el, a többi az Európai Unió tagállamaiban, az Egyesült Államokban és Kanadában.

Ezt a jól menő trendet szakította meg a járvány, ami bezáratta az éttermeket, derékbe törte a borturizmust, és általában a borfogyasztás zsugorodását hozta magával. A bor nem tartozik az alapvető élelmiszerek közé, magyarázza a szakember, ezért vásárláskor az amúgy is visszafogottabban viselkedő fogyasztók borból is kevesebbet vásárolnak, mint tavaly. „Mint az élet minden területén, a borászok is keresik a válságból kivezető utat. Meggyőződésem, hogy ez átmeneti jelenség, amit úgy kell túlélnünk, hogy a vállalkozás kibírja az ezzel járó tehertételt” – fogalmazott vendéglátónk.

Több lábon állnak. Modern üzemi felszerelés az ópálosi birtokon •  Fotó: Makkay József Galéria

Több lábon állnak. Modern üzemi felszerelés az ópálosi birtokon

Fotó: Makkay József

Megbukott szövetkezeti
kezdeményezés

A feketeleányka, a kadarka és a kékfrankos a Balla-pincészet leghíresebb vörösborai. A borvidék ezektől a boroktól vált híressé. Nem véletlen, hogy a 124 hektárnyi szőlős terület 78 százaléka kékszőlő-fajtákat jelent, és csupán a többi húszszázaléknyi földterületen termesztenek fehér szőlőt. Balla Géza szerint az itteni klimatikus viszonyok és a vas-oxidban meg számos nyomelemben gazdag erdélyi barna talaj összhatása adja a kiváló vörösbort.

Már a középkorban felfigyeltek a borvidék adottságaira. Szent István király feleségének, Gizella királynőnek a szőlőadománya óta tartják számon a ménesi borvidéket, ahol az évszázadok során valamennyi jelentősebb magyarországi történelmi családnak volt szőlőbirtoka.

A nemes borok ezer-éves hírnevét a kommunizmus ötvenévnyi időszaka törte derékba, amikor a múltat eltörölni akaró rendszer mindenre fittyet hányt, ami a korábbi évszázadokban itt kialakult.

A kolozsvári agrártudományi egyetem kertészeti szakának elvégzése után, 1984-ben Balla Géza fiatal mérnökként a kommunista rendszer által létrehozott nagyüzemi szőlészetbe került. Pár éven belül a barackai állami mezőgazdasági vállalat vezérigazgatójaként foghatott hozzá a rendszerváltás utáni földrestitúció lebonyolításához. A 2650 hektárnyi területet 3400 tulajdonosnak kellett visszaszolgáltatnia, ami minden szempontból erőpróbáló feladatnak bizonyult. „Az aradi sportcsarnokban hívtam össze a tulajdonosokat abban a reményben, hogy a többséget sikerül meggyőzni arról, hozzunk létre egy modern, nyugati típusú szövetkezetet, amilyennel nyugat-európai útjaimon találkoztam. Sajnos akkora volt az ellenállás, hogy a kezdeményezésem egyből elbukott” – emlékezik vissza az 1990-es évekre a szakember. Miután az általa elképzelt szövetkezeti nagyüzem ötletét a tulajdonosok elvetették, elhatározta, hogy létrehozza saját birtokát. Öt hektár szőlővel kezdte, és a többit az utóbbi 21 évben vásárolta fel a gazdáktól.

Balla Géza borai az ópálosi bemutatóüzletében. Új fogyasztói közönség felé is nyitnak •  Fotó: Makkay József Galéria

Balla Géza borai az ópálosi bemutatóüzletében. Új fogyasztói közönség felé is nyitnak

Fotó: Makkay József

Szakképzés mindenek előtt

A zömében kisgazdaságok által uralt erdélyi szőlészet és borászat a rendszerváltás óta eltelt 30 évben soha nem volt könnyű helyzetben.

Sok kisgazdaságban hiába van anyagi erőforrás, ha hiányzik a szükséges szaktudás. Balla Géza vezetésével ezen a helyzeten is igyekeznek segíteni a két éve létrehozott Erdélyi Magyar Szőlészetek és Borászatok Egyesületével, amely egyféle szakmai védőhálót nyújt a gazdáknak.

A ménesi borász egyértelműen pozitív szakmai fejlődést lát több borvidéken is, elsősorban az Érmelléken. A borversenyek tanúsága szerint sok borosgazda igyekszik felzárkózni ahhoz az erdélyi középmezőnyhöz, amely hosszabb távú boldogulást jelenthet a boraikat palackozó pincészetek számára. Balla Géza vakvágánynak tartja a szőlőt termelő gazdák egy részének módszerét, hogy a szőlőt nyersanyagként értékesítik, vagy palackozás híján a eladhatatlan ömlesztett borkészletet szüret előtt kifőzik pálinkának, hogy legyen hely az új termés számára.

A szakember a szakoktatás és a továbbképzés fontosságát hangsúlyozza. Míg egyetemi szinten ez biztosított, szakiskolai és középiskolai szőlészeti és borászati szakoktatás már alig létezik Romániában, ami súlyos szakmunkáshiányt okoz. A nagyobb borászati cégek munkahelyi szakképesítéssel próbálják a helyzetet orvosolni, a gazdák pedig szaktanfolyamokkal és tapasztalatcserékkel segíthetnek magukon. Balla Géza szerint megfelelő szaktudás hiányában a borászatban is esélytelen piacon maradni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 11., szerda

Amerikai–török–román konzorcium a Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására

Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.

Amerikai–török–román konzorcium a Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Bizonytalan a nemzetközi helyzet, kevesebb román állampolgár vállal munkát külföldön

Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.

Bizonytalan a nemzetközi helyzet, kevesebb román állampolgár vállal munkát külföldön
2026. március 11., szerda

Dől a pénz az erdélyi autópálya-építésre

Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.

Dől a pénz az erdélyi autópálya-építésre
2026. március 11., szerda

Eltűnőfélben a kis boltok, hódítanak a nagyobb üzletek Romániában

Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.

Eltűnőfélben a kis boltok, hódítanak a nagyobb üzletek Romániában
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Bolojan elismerte: nem lesz könnyű a költségvetésben foglaltak teljesítése

A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan elismerte: nem lesz könnyű a költségvetésben foglaltak teljesítése
2026. március 11., szerda

„Hatékonyak” a megszorító intézkedések, nagyot csökkent a kiskereskedelmi forgalom januárban

Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.

„Hatékonyak” a megszorító intézkedések, nagyot csökkent a kiskereskedelmi forgalom januárban
2026. március 11., szerda

Enyhén, de tovább nőttek az üzemanyagárak a romániai töltőállomásokon

Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.

Enyhén, de tovább nőttek az üzemanyagárak a romániai töltőállomásokon
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Jobban odafigyelnek az árakra az emberek, és amit nem muszáj, nem veszik meg

A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.

Jobban odafigyelnek az árakra az emberek, és amit nem muszáj, nem veszik meg
2026. március 10., kedd

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, de a PSD még mindig köti az ebet a karóhoz

A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, de a PSD még mindig köti az ebet a karóhoz
2026. március 10., kedd

Üzemanyagválság: kőolaj-finomító újraindítását fontolgatja a kormány az áremelkedés letörésére

A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Üzemanyagválság: kőolaj-finomító újraindítását fontolgatja a kormány az áremelkedés letörésére
Hirdetés
Hirdetés