A biotermékek áfacsökkentése is bekerülhet az új büdzsébe

A tervezett intézkedésekre azonban – mint ismeretes – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság kedd óta Bukarestben tartózkodó küldöttségének is rá kell bólintania.

A nemzetközi hitelezők képviselői ugyanis ezúttal nem felülvizsgálati látogatásra érkeztek, hanem kimondottan a jövő évi költségvetés sarokszámairól kívánnak egyeztetni a román illetékesekkel.
Vâlcov egyébként kedden délután arról beszélt, hogy a kormány részéről elkészült a büdzsé tervezete, amely semmiféle adóemelést nem tartalmaz, sőt, „néhány igen kellemes meglepetéssel\" szolgálhat.

Amint arról korábban beszámoltunk, a Ponta-kabinet illetékesei egyebek mellett azt szeretnék elérni a hitelezőkkel folytatott tárgyalások során, hogy a hatályban levő készenlétihitel-megállapodásban a jövő évre rögzített 1,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt 0,6–0,7 százalékkal emelni lehessen, a pluszkiadásokat a hadseregre, illetve az európai uniós pályázatok önrészére kívánják fordítani.

Korábban azonban az Európai Bizottság prognózisában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampányadakozások miatt a 2015-ös deficit eléri majd a 2,8 százalékot, miközben ennél is pesszimistább a Pénzügyi Tanács, amelynek elnöke, Ionuţ Dumitru nemrég azt mondta, hogy ennél jóval nagyobb hiánnyal kell számolni.

Ellenzi a büdzsékiigazítást a Pénzügyi Tanács

A bukaresti testület egyébként szerdán is megkongatta a vészharangot a kormány költségvetés-kiigazításra vonatkozó tervei kapcsán. A Ponta-kabinet az előzetes bejelentéseknek megfelelően szerdai ülésén arról döntött, hogy 2,5–3 milliárd lejnyi jövő évre betervezett kiadást rendeznek még az idei év végéig, a gazdaság idei alakulása ugyanis ezt lehetővé teszi.

A kormányülés előtt viszont a Pénzügyi Tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy a büdzsé kiigazítása több törvényi előírást is áthág, továbbá – mint közleményükben rámutattak – azt bizonyítja, hogy a kormány képtelen megtervezni és kivitelezni a költségvetést, főként a beruházásokra vonatkozó fejezeteket. A testület egyúttal úgy vélekedett, hogy az előlegben törlesztett kiadások egyáltalán nem fogják enyhíteni a jövő évi költségvetésre nehezedő nyomást.

Mint ismeretes, az intézkedést egy nappal korábban jelentette be Victor Ponta. A kormányfő azzal indokolta azt, hogy a gazdaság az első tíz hónapot többlettel zárta. A Pénzügyi Tanács szerint azonban mindez nem a jó gazdálkodásnak köszönhető, hanem annak, hogy a kormány október végéig 2,3 milliárd lejjel kevesebbet fordított befektetésekre, mint a 2013-as év azonos időszakában, miközben az idei esztendőre összességében 5,8 milliárd lejjel többet különítettek el a büdzsében erre a célra. A rossz menedzsmentet szerintük az is igazolja, hogy éppen a beruházásoktól vett el most a kormány 1,3 milliárd lejt.

Ponta nem érti

Victor Ponta viszont azt mondja, soha nem fogja megérteni a Pénzügyi Tanácsnak az idei, egyébként immár harmadik költségvetés-kiigazításra vonatkozó véleményét, a testület szerinte azt akarja, hogy „ne fizessük ki, amit ki kell fizetnünk törvényszéki ítéletek nyomán\". A miniszterelnök leszögezte, az intézkedésre rábólintott az IMF és az EB is.

„Megtehetnénk, hogy nem fizetünk most semmit a 2015-re tervezett kiadásokból, s akkor 0,2 százalékos hiánnyal zárnánk az évet. De jövőre mindenképp törlesztenünk kellene a régi adósságállományt, illetve a tanárok, közalkalmazottak, ügyészek, bírák által törvényszéki ítélettel visszaszerzett pénzösszegeket\" – fogalmazott a kormányfő.

Szerdai döntésével egyébként a kabinet az igazságügyi, a mezőgazdasági, a közlekedésügyi, az oktatási, valamint a védelmi minisztérium költségvetését egészítette ki, főként a közalkalmazottaknak kifizetendő összegekkel, miközben az államelnöki hivatal, a parlament, a külügyi, valamint a gazdasági tárca rendelkezésére álló összegekből elvett. A kormány 2,2 százalékos deficittel számol. 

Az ipar és az IT-szektor növelte a GDP-t

A harmadik negyedévben 1,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a megelőző három hónaphoz képest, ez valamelyest elmarad a korábban becsült 1,9 százaléktól, míg 2013 azonos időszakát figyelembe véve a bővülés 3 százalékos volt – számolt be eközben az Országos Statisztikai Hivatal (INS).

Az előzetes adatok szerint a GDP értéke a július–augusztus–szeptemberi időszakban 167,07 milliárd lej volt, míg az év első kilenc hónapját figyelembe véve az érték 496 298 milliárd lej. A hivatal arról is beszámolt, hogy a bruttó hazai termék növekedéséhez elsősorban az ipar és az IT-szektor járult hozzá: előbbi a tevékenység 4,2 százalékos bővülésével a GDP 30,3 százalékát tette ki, míg az IT- és távközlési ágazat 15,3 százalékos növekedéssel az össztermék 5,2 százalékát jelentette.

Jelentős hozzájárulást jelentett a különböző termékekre kivetett adó is, amely a GDP 12 százalékát adta az első kilenc hónapban. Ezzel szemben az építőipar 3,1 százalékos visszaesése 0,2 százalékkal, míg a pénzügyi közvetítői és biztosítási szektor a 2,8 százalékos csökkenés miatt 0,1 százalékkal csökkentette a bruttó hazai termék mértékét.

A statisztikai hivatal január 14-én újabb adatokat közöl az idei év első kilenc hónapjában, illetve a harmadik negyedévben jegyzett GDP-adatokról. Mint ismeretes, az INS által november közepén nyilvánosságra hozott kiigazított adatokból derült ki, hogy a román gazdaság az év első felében mégsem volt technikai recesszióban, vagyis a GDP nem csökkent az első és a második negyedévben is.

A korrigált adatok szerint a hazai össztermék az idei első negyedévben 0,5 százalékkal nőtt, és a második negyedévben sem 0,9 százalékkal, csak 0,3 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.