Fotó: Facebook/Violeta Alexandru
Mélyen igazságtalan az a helyzet, amikor egy 45 éves személy, munkaképessége teljében nyugdíjba vonul egy állami intézménytől, majd visszamegy dolgozni szintén a közszféra valamelyik intézményébe, ezért kezdeményeztük a nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó rendelkezést – nyilatkozta Violeta Alexandru munkaügyi miniszter az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
2019. december 29., 18:162019. december 29., 18:16
2019. december 29., 18:422019. december 29., 18:42
„Én kezdeményeztem ezt a javaslatot, mert meggyőződésem, hogy a köszférában nagyon korrektül kell néznünk a dolgokat: 45 évesen munkaképességed teljében vagy;
Meggyőződésem, hogy ez az intézkedés nem fogja megakadályozni a munkaerejük teljében levőket, hogy dolgozzanak, mégpedig a magánszférában, ahol egyébként szükség van a szakértelmükre. Ugyanakkor úgy vélem, hogy azok, akik megértették, hogy ideje már korrektül kezelni a közpénzeket, a 15 napos határidőn belül választani fognak a nyugdíj és a fizetés között” – fejtette ki Violeta Alexandru.
A miniszter szerint a rendelet alól kivételt képező kategóriákat – többek között a pedagógusok, az egészségügyben és a kultúra területén dolgozók, például színészek, esnek ide – a szociális partnerekkel való több rendbéli tárgyalások és az érintettektől érkező, jogos jelzések nyomán állapították meg. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a személyek is csak addig folytathatják tevékenységüket a nyugdíjazást követően, ha az illető intézmény vezetősége nem talál más megoldást.
Az akut személyzethiány miatt a tanügyben – főként a falvakban és a kisvárosokban – gyakran megtörténik, hogy az iskolák vezetősége felkéri a nyugdíjba vonult pedagógusokat, hogy térjenek vissza tanítani, egészítette ki a tárcavezető. „Főként a vidéki és a kisvárosi iskolák nem vonzóak jelenleg a frissen végzett pedagógusok számára, és ezen változtatnunk kell. (...)
– említette meg a tárcavezető. A fiatalok bevonását a rendszerbe azonban fokozatosan kell megvalósítani, hogy ne borítsuk fel az intézmények tevékenységét, figyelmeztetett még Violeta Alexandru.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!