
Fotó: Facebook/Violeta Alexandru
Mélyen igazságtalan az a helyzet, amikor egy 45 éves személy, munkaképessége teljében nyugdíjba vonul egy állami intézménytől, majd visszamegy dolgozni szintén a közszféra valamelyik intézményébe, ezért kezdeményeztük a nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó rendelkezést – nyilatkozta Violeta Alexandru munkaügyi miniszter az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
2019. december 29., 18:162019. december 29., 18:16
2019. december 29., 18:422019. december 29., 18:42
„Én kezdeményeztem ezt a javaslatot, mert meggyőződésem, hogy a köszférában nagyon korrektül kell néznünk a dolgokat: 45 évesen munkaképességed teljében vagy;
Meggyőződésem, hogy ez az intézkedés nem fogja megakadályozni a munkaerejük teljében levőket, hogy dolgozzanak, mégpedig a magánszférában, ahol egyébként szükség van a szakértelmükre. Ugyanakkor úgy vélem, hogy azok, akik megértették, hogy ideje már korrektül kezelni a közpénzeket, a 15 napos határidőn belül választani fognak a nyugdíj és a fizetés között” – fejtette ki Violeta Alexandru.
A miniszter szerint a rendelet alól kivételt képező kategóriákat – többek között a pedagógusok, az egészségügyben és a kultúra területén dolgozók, például színészek, esnek ide – a szociális partnerekkel való több rendbéli tárgyalások és az érintettektől érkező, jogos jelzések nyomán állapították meg. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a személyek is csak addig folytathatják tevékenységüket a nyugdíjazást követően, ha az illető intézmény vezetősége nem talál más megoldást.
Az akut személyzethiány miatt a tanügyben – főként a falvakban és a kisvárosokban – gyakran megtörténik, hogy az iskolák vezetősége felkéri a nyugdíjba vonult pedagógusokat, hogy térjenek vissza tanítani, egészítette ki a tárcavezető. „Főként a vidéki és a kisvárosi iskolák nem vonzóak jelenleg a frissen végzett pedagógusok számára, és ezen változtatnunk kell. (...)
– említette meg a tárcavezető. A fiatalok bevonását a rendszerbe azonban fokozatosan kell megvalósítani, hogy ne borítsuk fel az intézmények tevékenységét, figyelmeztetett még Violeta Alexandru.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!