A 22-es csapdájában a segélycsomag

Az egyezség nyomán Ausztria, Hollandia, Szlovénia és Szlovákia is jelezte, hogy hasonló megállapodást akar kötni, Angela Merkel német kancellár viszont pártja, a CDU parlamenti képviseloivel tartott egyeztetésén leszögezte, hogy nem kaphat extrafedezetet egyetlen eurózóna-tagország sem, azaz a finn–görög egyezmény sem fogadható el.

Ugyancsak elutasítja a különalkut a görög csomag mások finanszírozója, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ugyanis ezzel elvesztené elonyben részesített hitelezoi státusát, azaz azt a jogosultságát, hogy a hitelezok közül elsoként kapja vissza pénzét az adóstól.

A tagországok egyes politikusai, akik különösen kockázatosnak tartják Athén támogatását országuk adófizetoinek pénzébol, eközben azt kezdték számolgatni, milyen likvid eszközök – készpénz, ingatlan, arany, vállalatok – vannak a görögök birtokában, amit fedezetként beszámíthatnának, ha együttesen fellépve kérnének biztosítékokat. Hamar kiderülhet azonban, hogy semmire sem számíthatnak. Az állami tulajdonú görög cégek privatizációja amúgy is része a programnak, ami nélkül Athén nem tudja teljesíteni a kedvezményes EU–IMF-hitelért vállalt kötelezettségeit. A görög ingatlanok eladása jogi és politikai akadályokba ütközik, részben azért, mert a bonyolult szabályok miatt nem lehet világosan elhatárolni, mely ingatlanok vannak állami kézben, részben azért, mert Athén ezek értékesítését az ország területi integritásának elvesztéseként értelmezi.

A Moody’s a kisegített országok – Görögország mellett Portugália és Írország – szempontjából is károsnak tartja a görög–finn különalkut. Az egyezség mindhárom állam adóssága hitelbesorolásának rontásához vezethet, ugyanis azon a feltételezésen alapul, hogy Görögország végül fizetésképtelennek bizonyul, ami növeli a másik két ország csodjének kockázatát is. Már a feltételezés miatt is tovább rosszabbodhatnak pénzügyi kondíciói, ami odavezethet, hogy az EU–IMF-páros késve vagy nem utalja át hitele esedékes részleteit. Finnország a csomag két százalékát finanszírozza, ám ha a többi hitelezo ország is pluszfedezetet kér, az kivonja Görögország kezébol a maradék forrásokat, és csökkenti a segélycsomag valódi értékét is. Ezért hiába tunik jelentéktelen nagyságrendunek a finn–görög paktum, jelentosége jóval nagyobb pénzügyi értékénél – ha minden ország fedezetet kérne a segélycsomaghoz adott pénzének visszafizetésére, az a júliusban kialkudott program végét jelentené.