2011. augusztus 24., 21:482011. augusztus 24., 21:48
Az egyezség nyomán Ausztria, Hollandia, Szlovénia és Szlovákia is jelezte, hogy hasonló megállapodást akar kötni, Angela Merkel német kancellár viszont pártja, a CDU parlamenti képviseloivel tartott egyeztetésén leszögezte, hogy nem kaphat extrafedezetet egyetlen eurózóna-tagország sem, azaz a finn–görög egyezmény sem fogadható el.
Ugyancsak elutasítja a különalkut a görög csomag mások finanszírozója, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ugyanis ezzel elvesztené elonyben részesített hitelezoi státusát, azaz azt a jogosultságát, hogy a hitelezok közül elsoként kapja vissza pénzét az adóstól.
A tagországok egyes politikusai, akik különösen kockázatosnak tartják Athén támogatását országuk adófizetoinek pénzébol, eközben azt kezdték számolgatni, milyen likvid eszközök – készpénz, ingatlan, arany, vállalatok – vannak a görögök birtokában, amit fedezetként beszámíthatnának, ha együttesen fellépve kérnének biztosítékokat. Hamar kiderülhet azonban, hogy semmire sem számíthatnak. Az állami tulajdonú görög cégek privatizációja amúgy is része a programnak, ami nélkül Athén nem tudja teljesíteni a kedvezményes EU–IMF-hitelért vállalt kötelezettségeit. A görög ingatlanok eladása jogi és politikai akadályokba ütközik, részben azért, mert a bonyolult szabályok miatt nem lehet világosan elhatárolni, mely ingatlanok vannak állami kézben, részben azért, mert Athén ezek értékesítését az ország területi integritásának elvesztéseként értelmezi.
A Moody’s a kisegített országok – Görögország mellett Portugália és Írország – szempontjából is károsnak tartja a görög–finn különalkut. Az egyezség mindhárom állam adóssága hitelbesorolásának rontásához vezethet, ugyanis azon a feltételezésen alapul, hogy Görögország végül fizetésképtelennek bizonyul, ami növeli a másik két ország csodjének kockázatát is. Már a feltételezés miatt is tovább rosszabbodhatnak pénzügyi kondíciói, ami odavezethet, hogy az EU–IMF-páros késve vagy nem utalja át hitele esedékes részleteit. Finnország a csomag két százalékát finanszírozza, ám ha a többi hitelezo ország is pluszfedezetet kér, az kivonja Görögország kezébol a maradék forrásokat, és csökkenti a segélycsomag valódi értékét is. Ezért hiába tunik jelentéktelen nagyságrendunek a finn–görög paktum, jelentosége jóval nagyobb pénzügyi értékénél – ha minden ország fedezetet kérne a segélycsomaghoz adott pénzének visszafizetésére, az a júliusban kialkudott program végét jelentené.
| Az euróövezet adósságválsága tovább mélyülhet, miután a kelet-európai devizahitelesek egyre nehezebben fizetik ki a törlesztorészleteket a nyugat-európai bankok leánybankjainak – számol be a Bloomberg hírügynökségre hivatkozva a Portfólió a svájci UBS Bank elemzoinek véleményérol. Kilian Reber, az UBS feltörekvo piacokért felelos zürichi közgazdászának számítása szerint a nyugat-európai pénzintézetek összesen 80 milliárd svájci franknyi lakossági hitellel rendelkeznek Magyarországon, Lengyelországban és Horvátországban. A kelet-európai frankadósok az utóbbi idoben hónapról hónapra növekvo törlesztorészletekkel szembesültek, miután május óta a forint 8 százalékot, a lengyel zloty 14 százalékot, a horvát kuna pedig 10 százalékot veszített értékébol a frankkal szemben. A magyar, lengyel és horvát frankhitelesekre nehezedo nyomás újabb válsághullámot generálhat az euróövezet számára – fejtette ki a hírügynökségnek a közgazdász, aki szerint erre még nem figyeltek fel a befektetok. Nem véletlen, hogy ezen országok kormányai az elmúlt hetekben több intézkedést is bejelentettek a devizahitelesek terheinek (átmeneti) könnyítése érdekében. A UBS elemzoje 20–30 százalékos esélyét látja annak, hogy a drága frank csodöt okoz Kelet-Európában, melynek következtében a nyugat-európai bankok is bajba kerülhetnek, esetleg megmentésre szorulnak. Pánikra azonban egyelore nincs ok – vélik a UBS Wealth Managementnél. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok