2011. március 04., 09:052011. március 04., 09:05
Mint részletezte, az országban az elmúlt 10–15 évben alig 58 százalékos volt a foglalkoztatottság, s amennyiben ezt a szintet nem sikerül 64-65 százalékra „feltornázni”, nagy gondok lesznek, hiszen az állam képtelen lesz kifizetni a nyugdíjakat. „Ebben az esetben pedig nincs más választás, kénytelenek leszünk tovább emelni a nyugdíjkorhatárt. Más megoldások ugyanis nincsenek” – szögezte le a tárcavezető. Szerinte jelen pillanatban a legnagyobb kihívást a munkahelyteremtés jelenti, ellenkező esetben nem lesz fenntartható a nyugdíjrendszer, s össze fog omlani.
Ioan Botiş ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az idei év végéig 3 százalékos marad a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás mértéke, a szaktárca nem kívánja növelni ezt az arányt. A biztosítókat felügyelő testület közlése szerint egyébként az úgynevezett második pilléren keresztül – a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás – a tavalyi év végéig 4,33 milliárd lej gyűlt össze, ami 81,7 százalékos bővülést jelent 2009 végéhez viszonyítva. Mint ismeretes, a 2004/411-es törvény értelmében a hozzájárulás mértékének évente 0,5 százalékkal kellett volna bővülnie, s a 2008-as két százalékról 2016-ra el kellett volna érnie a 6 százalékot, a válság miatt a kormány befagyasztotta a folyamatot.
A második pillérhez hozzájáruló 5 millió alkalmazott közel felének egyébként a 2008 májusa óta eltelt 33 hónap során alig 500 lej gyűlt össze magánnyugdíjszámláján, az átlag 835 lej körül alakul. „Ilyen körülmények között a második pillér nem tud megfelelni azoknak az elvárásoknak, amiért létrehozták, nem fog tudni normális bevételi forrást képezni a majdani nyugdíjasoknak” – hívta fel a figyelmet a csütörtöki konferencián Mircea Oancea, a biztosítókat koordináló testület elnöke.
| Csak az idei év második felében lehet arról beszélni, hogy mennyivel csökken az alkalmazottak társadalombiztosítási hozzájárulásának mértéke – jelentette ki egy csütörtöki konferencián Ioan Botiş munkaügyi miniszter. Andreea Paul-Vass miniszterelnöki tanácsadó ezzel szemben február 25-én arról nyilatkozott, hogy „alig néhány hónap múlva csökken a társadalombiztosítási hozzájárulás”, azonban arra hívta fel akkor a figyelmet, hogy mindez a gazdasági növekedés ütemétől is függ. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Látogatottsági adatok