2011. március 04., 09:052011. március 04., 09:05
Mint részletezte, az országban az elmúlt 10–15 évben alig 58 százalékos volt a foglalkoztatottság, s amennyiben ezt a szintet nem sikerül 64-65 százalékra „feltornázni”, nagy gondok lesznek, hiszen az állam képtelen lesz kifizetni a nyugdíjakat. „Ebben az esetben pedig nincs más választás, kénytelenek leszünk tovább emelni a nyugdíjkorhatárt. Más megoldások ugyanis nincsenek” – szögezte le a tárcavezető. Szerinte jelen pillanatban a legnagyobb kihívást a munkahelyteremtés jelenti, ellenkező esetben nem lesz fenntartható a nyugdíjrendszer, s össze fog omlani.
Ioan Botiş ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az idei év végéig 3 százalékos marad a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás mértéke, a szaktárca nem kívánja növelni ezt az arányt. A biztosítókat felügyelő testület közlése szerint egyébként az úgynevezett második pilléren keresztül – a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás – a tavalyi év végéig 4,33 milliárd lej gyűlt össze, ami 81,7 százalékos bővülést jelent 2009 végéhez viszonyítva. Mint ismeretes, a 2004/411-es törvény értelmében a hozzájárulás mértékének évente 0,5 százalékkal kellett volna bővülnie, s a 2008-as két százalékról 2016-ra el kellett volna érnie a 6 százalékot, a válság miatt a kormány befagyasztotta a folyamatot.
A második pillérhez hozzájáruló 5 millió alkalmazott közel felének egyébként a 2008 májusa óta eltelt 33 hónap során alig 500 lej gyűlt össze magánnyugdíjszámláján, az átlag 835 lej körül alakul. „Ilyen körülmények között a második pillér nem tud megfelelni azoknak az elvárásoknak, amiért létrehozták, nem fog tudni normális bevételi forrást képezni a majdani nyugdíjasoknak” – hívta fel a figyelmet a csütörtöki konferencián Mircea Oancea, a biztosítókat koordináló testület elnöke.
| Csak az idei év második felében lehet arról beszélni, hogy mennyivel csökken az alkalmazottak társadalombiztosítási hozzájárulásának mértéke – jelentette ki egy csütörtöki konferencián Ioan Botiş munkaügyi miniszter. Andreea Paul-Vass miniszterelnöki tanácsadó ezzel szemben február 25-én arról nyilatkozott, hogy „alig néhány hónap múlva csökken a társadalombiztosítási hozzájárulás”, azonban arra hívta fel akkor a figyelmet, hogy mindez a gazdasági növekedés ütemétől is függ. |
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.