2011. március 04., 09:052011. március 04., 09:05
Mint részletezte, az országban az elmúlt 10–15 évben alig 58 százalékos volt a foglalkoztatottság, s amennyiben ezt a szintet nem sikerül 64-65 százalékra „feltornázni”, nagy gondok lesznek, hiszen az állam képtelen lesz kifizetni a nyugdíjakat. „Ebben az esetben pedig nincs más választás, kénytelenek leszünk tovább emelni a nyugdíjkorhatárt. Más megoldások ugyanis nincsenek” – szögezte le a tárcavezető. Szerinte jelen pillanatban a legnagyobb kihívást a munkahelyteremtés jelenti, ellenkező esetben nem lesz fenntartható a nyugdíjrendszer, s össze fog omlani.
Ioan Botiş ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az idei év végéig 3 százalékos marad a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás mértéke, a szaktárca nem kívánja növelni ezt az arányt. A biztosítókat felügyelő testület közlése szerint egyébként az úgynevezett második pilléren keresztül – a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás – a tavalyi év végéig 4,33 milliárd lej gyűlt össze, ami 81,7 százalékos bővülést jelent 2009 végéhez viszonyítva. Mint ismeretes, a 2004/411-es törvény értelmében a hozzájárulás mértékének évente 0,5 százalékkal kellett volna bővülnie, s a 2008-as két százalékról 2016-ra el kellett volna érnie a 6 százalékot, a válság miatt a kormány befagyasztotta a folyamatot.
A második pillérhez hozzájáruló 5 millió alkalmazott közel felének egyébként a 2008 májusa óta eltelt 33 hónap során alig 500 lej gyűlt össze magánnyugdíjszámláján, az átlag 835 lej körül alakul. „Ilyen körülmények között a második pillér nem tud megfelelni azoknak az elvárásoknak, amiért létrehozták, nem fog tudni normális bevételi forrást képezni a majdani nyugdíjasoknak” – hívta fel a figyelmet a csütörtöki konferencián Mircea Oancea, a biztosítókat koordináló testület elnöke.
| Csak az idei év második felében lehet arról beszélni, hogy mennyivel csökken az alkalmazottak társadalombiztosítási hozzájárulásának mértéke – jelentette ki egy csütörtöki konferencián Ioan Botiş munkaügyi miniszter. Andreea Paul-Vass miniszterelnöki tanácsadó ezzel szemben február 25-én arról nyilatkozott, hogy „alig néhány hónap múlva csökken a társadalombiztosítási hozzájárulás”, azonban arra hívta fel akkor a figyelmet, hogy mindez a gazdasági növekedés ütemétől is függ. |
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.