2011. március 04., 09:052011. március 04., 09:05
Mint részletezte, az országban az elmúlt 10–15 évben alig 58 százalékos volt a foglalkoztatottság, s amennyiben ezt a szintet nem sikerül 64-65 százalékra „feltornázni”, nagy gondok lesznek, hiszen az állam képtelen lesz kifizetni a nyugdíjakat. „Ebben az esetben pedig nincs más választás, kénytelenek leszünk tovább emelni a nyugdíjkorhatárt. Más megoldások ugyanis nincsenek” – szögezte le a tárcavezető. Szerinte jelen pillanatban a legnagyobb kihívást a munkahelyteremtés jelenti, ellenkező esetben nem lesz fenntartható a nyugdíjrendszer, s össze fog omlani.
Ioan Botiş ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az idei év végéig 3 százalékos marad a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás mértéke, a szaktárca nem kívánja növelni ezt az arányt. A biztosítókat felügyelő testület közlése szerint egyébként az úgynevezett második pilléren keresztül – a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás – a tavalyi év végéig 4,33 milliárd lej gyűlt össze, ami 81,7 százalékos bővülést jelent 2009 végéhez viszonyítva. Mint ismeretes, a 2004/411-es törvény értelmében a hozzájárulás mértékének évente 0,5 százalékkal kellett volna bővülnie, s a 2008-as két százalékról 2016-ra el kellett volna érnie a 6 százalékot, a válság miatt a kormány befagyasztotta a folyamatot.
A második pillérhez hozzájáruló 5 millió alkalmazott közel felének egyébként a 2008 májusa óta eltelt 33 hónap során alig 500 lej gyűlt össze magánnyugdíjszámláján, az átlag 835 lej körül alakul. „Ilyen körülmények között a második pillér nem tud megfelelni azoknak az elvárásoknak, amiért létrehozták, nem fog tudni normális bevételi forrást képezni a majdani nyugdíjasoknak” – hívta fel a figyelmet a csütörtöki konferencián Mircea Oancea, a biztosítókat koordináló testület elnöke.
| Csak az idei év második felében lehet arról beszélni, hogy mennyivel csökken az alkalmazottak társadalombiztosítási hozzájárulásának mértéke – jelentette ki egy csütörtöki konferencián Ioan Botiş munkaügyi miniszter. Andreea Paul-Vass miniszterelnöki tanácsadó ezzel szemben február 25-én arról nyilatkozott, hogy „alig néhány hónap múlva csökken a társadalombiztosítási hozzájárulás”, azonban arra hívta fel akkor a figyelmet, hogy mindez a gazdasági növekedés ütemétől is függ. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok