
2010. december 02., 16:432010. december 02., 16:43
„Az IMF szokott időnként olyan javaslatokat is küldeni a különböző minisztériumoknak, amelyek egyébként nem szerepelnek a valutaalap és a román kormány által elfogadott szándéknyilatkozatban. Ezek egyike a gyermeknevelési szabadság időtartamának csökkentésére vonatkozik” – nyilatkozták csütörtökön meg nem nevezett források a Mediafax hírügynökségnek a kormánykoalíció ülését követően. Mint kifejtették, a kormány most arra készül, hogy az IMF kérésének eleget téve „ésszerűsítse” a kismamák támogatásának rendszerét.
Ebben a témában várhatóan vasárnap egyeztetnek ismét a kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői, végleges döntés pedig leghamarabb hétfőn várható – közölte csütörtökön Varujan Pambaccian, a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójának vezetője, aki arról is tájékoztatott, hogy a kisebbségek az aznapi egyeztetésen egy olyan javaslattal rukkoltak elő, amelynek értelmében három évre nőne a gyermeknevelési szabadság, azonban minden kismamának ezalatt az idő alatt 600 lejes segély járna.
Úgy tűnik tehát, hogy ahány kormánypárt, annyi javaslat, sőt, a demokrata-liberálisok nincsenek is egy állásponton. Hiszen a tervezetet kidolgozó Ioan Botiş munkaügyi miniszter azt javasolja, hogy a kismamák a gyes első évében szülés előtti éves átlagfizetésük 85 százalékát kapják meg segélyként, ezt követően pedig az állam azzal bátorítsa őket a munkába való visszatérésre, hogy további egy éven át havi 500 lejes támogatást biztosítana számukra.
Ezzel a javaslattal azonban még saját pártjában sem talált teljes egyetértésre, hiszen miközben az alakulat vezető testülete hétfőn még támogatásáról biztosította a szaktárcavezetőt, Raluca Turcan PDL-alelnök szerdán úgy nyilatkozott, az alakulat legközelebbi vezetőségi ülésén szorgalmazni fogja, hogy a gyermeknevelési támogatás továbbra is 600 és 3400 lej között mozogjon, s a kismamáknak járó szabadság ezentúl is két év legyen. Turcan szerint ugyanakkor lehetne azzal bátorítani a munkába való idő előtti visszatérést, hogy a munkába álló kismamák állami támogatásban is részesülnek.
Az RMDSZ is a munkaügyi miniszter javaslata ellen foglalt állást. „Az RMDSZ álláspontja szerint a gyereknevelési támogatás időtartama továbbra is két év kell hogy legyen” – szögezte le Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. Szerinte a munkaügyi minisztérium által javasolt törvénymódosítást alaposan át kell nézni, és alternatív megoldásokat kell találni. „Lehetőséget kell találni arra, hogy a gyereknevelési támogatás átruházható legyen az apára vagy a nagyszülőkre, mert biztosítani kell a lehetőséget azon kismamák számára is, akik hamarabb szeretnének visszatérni munkahelyükre. A gyerek fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy az első két évet családi környezetben töltse. Amennyiben a minisztérium úgy látja, hogy megszorító, spórolási intézkedésekre van szükség, akkor beszélhetünk arról, hogy töröljék el a jelenlegi, a fizetés 85 százalékát biztosító gyest, és állapítsunk meg egy felső határértéket, egy fix összeget, erről egyeztethetünk” – részletezte Kelemen Hunor.
Több fronton is harc indult eközben a kismamáknak mostanáig biztosított jogok védelmében. Miközben – mint arról lapunkban beszámoltunk – „Románia nem lábal ki a válságból a gyermeknevelési támogatásokból megtakarított pénzösszegekkel, hanem még mélyebbre süllyed! Az állam nemhogy nem segít, hanem mellőz és megaláz! Megengedjük?” című felhívással az egyik legnagyobb közösségi portálon indult civil akció, addig csütörtökön két román kismamaportálon is elkezdtek szervezni egy nagyszabású tiltakozó akciót. A felhívásból kiderül, nemcsak a gyes és a szabadság időtartamának a jelenlegi szinten tartását követelik, hanem a 2010 májusi megszorítással elvett 15 százalékot is visszakövetelik január elsejétől. Az akcióhoz csatlakozó kismamák tüntetni is fognak a közeljövőben a kormány székháza, a Victoria palota előtt, így hívva fel magukra a figyelmet. A szervezők elmondták, rossz időjárás esetén a gyerekeket ugyan otthon hagyják, de sok-sok üres babakocsival is kivonulnak tiltakozni a kormány által tervezett lépés ellen.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.