
2010. december 02., 16:432010. december 02., 16:43
„Az IMF szokott időnként olyan javaslatokat is küldeni a különböző minisztériumoknak, amelyek egyébként nem szerepelnek a valutaalap és a román kormány által elfogadott szándéknyilatkozatban. Ezek egyike a gyermeknevelési szabadság időtartamának csökkentésére vonatkozik” – nyilatkozták csütörtökön meg nem nevezett források a Mediafax hírügynökségnek a kormánykoalíció ülését követően. Mint kifejtették, a kormány most arra készül, hogy az IMF kérésének eleget téve „ésszerűsítse” a kismamák támogatásának rendszerét.
Ebben a témában várhatóan vasárnap egyeztetnek ismét a kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői, végleges döntés pedig leghamarabb hétfőn várható – közölte csütörtökön Varujan Pambaccian, a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójának vezetője, aki arról is tájékoztatott, hogy a kisebbségek az aznapi egyeztetésen egy olyan javaslattal rukkoltak elő, amelynek értelmében három évre nőne a gyermeknevelési szabadság, azonban minden kismamának ezalatt az idő alatt 600 lejes segély járna.
Úgy tűnik tehát, hogy ahány kormánypárt, annyi javaslat, sőt, a demokrata-liberálisok nincsenek is egy állásponton. Hiszen a tervezetet kidolgozó Ioan Botiş munkaügyi miniszter azt javasolja, hogy a kismamák a gyes első évében szülés előtti éves átlagfizetésük 85 százalékát kapják meg segélyként, ezt követően pedig az állam azzal bátorítsa őket a munkába való visszatérésre, hogy további egy éven át havi 500 lejes támogatást biztosítana számukra.
Ezzel a javaslattal azonban még saját pártjában sem talált teljes egyetértésre, hiszen miközben az alakulat vezető testülete hétfőn még támogatásáról biztosította a szaktárcavezetőt, Raluca Turcan PDL-alelnök szerdán úgy nyilatkozott, az alakulat legközelebbi vezetőségi ülésén szorgalmazni fogja, hogy a gyermeknevelési támogatás továbbra is 600 és 3400 lej között mozogjon, s a kismamáknak járó szabadság ezentúl is két év legyen. Turcan szerint ugyanakkor lehetne azzal bátorítani a munkába való idő előtti visszatérést, hogy a munkába álló kismamák állami támogatásban is részesülnek.
Az RMDSZ is a munkaügyi miniszter javaslata ellen foglalt állást. „Az RMDSZ álláspontja szerint a gyereknevelési támogatás időtartama továbbra is két év kell hogy legyen” – szögezte le Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. Szerinte a munkaügyi minisztérium által javasolt törvénymódosítást alaposan át kell nézni, és alternatív megoldásokat kell találni. „Lehetőséget kell találni arra, hogy a gyereknevelési támogatás átruházható legyen az apára vagy a nagyszülőkre, mert biztosítani kell a lehetőséget azon kismamák számára is, akik hamarabb szeretnének visszatérni munkahelyükre. A gyerek fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy az első két évet családi környezetben töltse. Amennyiben a minisztérium úgy látja, hogy megszorító, spórolási intézkedésekre van szükség, akkor beszélhetünk arról, hogy töröljék el a jelenlegi, a fizetés 85 százalékát biztosító gyest, és állapítsunk meg egy felső határértéket, egy fix összeget, erről egyeztethetünk” – részletezte Kelemen Hunor.
Több fronton is harc indult eközben a kismamáknak mostanáig biztosított jogok védelmében. Miközben – mint arról lapunkban beszámoltunk – „Románia nem lábal ki a válságból a gyermeknevelési támogatásokból megtakarított pénzösszegekkel, hanem még mélyebbre süllyed! Az állam nemhogy nem segít, hanem mellőz és megaláz! Megengedjük?” című felhívással az egyik legnagyobb közösségi portálon indult civil akció, addig csütörtökön két román kismamaportálon is elkezdtek szervezni egy nagyszabású tiltakozó akciót. A felhívásból kiderül, nemcsak a gyes és a szabadság időtartamának a jelenlegi szinten tartását követelik, hanem a 2010 májusi megszorítással elvett 15 százalékot is visszakövetelik január elsejétől. Az akcióhoz csatlakozó kismamák tüntetni is fognak a közeljövőben a kormány székháza, a Victoria palota előtt, így hívva fel magukra a figyelmet. A szervezők elmondták, rossz időjárás esetén a gyerekeket ugyan otthon hagyják, de sok-sok üres babakocsival is kivonulnak tiltakozni a kormány által tervezett lépés ellen.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.