2009. február 02., 00:302009. február 02., 00:30
A találkozó után Winkler Gyula elmondta, a gazdasági válság körülményei között a következő tíz évben az EU-források jelentik az állandóságot, ezért ha szükséges, tanácsadó cégekhez kell fordulni segítségért, de minél több pénzt kell lehívni a Székelyföldnek.
Winkler elmondta, tavaly Kovászna megye 453 ezer lej értékben 23 pályázatot nyert a Kis- és Közepes Vállalkozókat Támogató Minisztériumon keresztül, Brassó megye ennek kétszeresét, 60 pályázatot 920 ezer lej értékben. „Figyelembe véve a két megye méretét, az arányok nem rosszak, de a számokat növelni lehet és kell” – szögezte le az RMDSZ-es politikus. Az EP-képviselő „elfogadhatatlan piszmogásnak” nevezte, hogy a kormánynak február elején még nincs készen a költségvetése. „A tervezetben a kormány 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. Ez a legpesszimistább változat, hiszen az elmúlt évet 8 százalékos növekedéssel zárta az ország. A reális növekedés 3,5 százalékos lehetett volna, de mivel nem ezzel számoltak, azt jelenti, hogy ebben az évben a kormánynak nem lesznek, vagy csak kevés lesz a gazdaságélénkítő intézkedése, inkább szociális támogatásokra költ” – fogalmazott.
Winkler Gyula ugyanakkor tévedésnek tartja, hogy a Boc-kabinet idén is a tavalyi szintjén tartja, és nem növeli az exporttámogatást. „Balul indult a nagykoalíció, mert a választási kampányból magával hozta a bal- és a jobboldal ígéreteit” – fogalmazta meg a képviselő, aki szerint az RMDSZ szókimondó ellenzéki álláspontot képvisel, ennek példája, hogy az RMDSZ-es önkormányzati vezetők beperelték a kormányt az év végén visszakért pénzekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok