Somogyi Botond
2025. június 07., 18:402025. június 07., 18:40
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben, noha az egyház születésnapjára emlékezünk ilyenkor.
A karácsonyhoz és húsvéthoz több szokás, néphagyomány kapcsolódik, a pünkösdihez köthetők azonban idővel a legtöbb helyen kikoptak az emlékezetből és a gyakorlatból egyaránt. Sokan ezért – főleg, hogy az ünnep többnyire már a melegebb időszakra esik – inkább egy-két szabadnapnak tekintik az ünnepet, amikor a családdal jól lehet egyet kirándulni. Az egyház számára pünkösd azonban nemcsak az egyház születésnapját jelenti, hanem a Szentlélek általi megújulást is.
A pünkösd eseménye az Apostolok cselekedeteinek 2. fejezetében olvasható. E szerint
Beteltek Szentlélekkel, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, ahogyan a Lélek adta nekik. Ez a pillanat nem csupán látványos csoda volt, hanem a Krisztusban való új élet nyilvánvaló jele: elkezdődött az evangélium hirdetése a világ irányába.
Az egyház tanítása szerint ugyanakkor a Szentlélek nem csupán az első pünkösdkor jelent meg, hanem ma is munkálkodik az igehirdetés, a hit ébresztése és a közösség formálása által. A Szentlélek teszi élővé Isten igéjét, ő vezet el minket a teljes igazságra (János 16,13), és ő az, aki Krisztus testének, az egyháznak tagjaivá formál minket. Pünkösd tehát nem egy múltbéli esemény nosztalgikus ünnepe, hanem a Szentlélek jelenvaló, éltető és megújító erejének ünneplése. A gyülekezet életében ez megjelenik az igehirdetés középpontba állításában, a keresztség és úrvacsora sákramentumainak közösségi megélésében, valamint a Szentlélek vezetésére való figyelésben.
Az igehallgatás mellett a pünkösdi istentiszteleten hangsúlyos szerepet kellene kapnia a Szentlélekhez való imádkozásnak és a közösség megélésének is.
Ma, amikor sokan keresik az élet értelmét, irányát és biztonságát, különösen fontos, hogy pünkösd üzenetét komolyan vegyük: nem vagyunk magunkra hagyva. A Lélek jelen van – vigasztal, bátorít, tanít és küld. Az egyház ezért pünkösd ünnepén arra hív, hogy figyeljünk a Szentlélek hangjára, és engedjük, hogy Isten Lelke formáljon bennünket személyesen és közösségként egyaránt.
A szerző református lelkipásztor
Balogh Levente
A biztonság nem magától értetődő és nem is adják ingyen: ezzel szembesül most Románia, amely a jelek szerint ha nem is boldogan, de készségesen hajlandó „védelmi pénzt” fizetni azért, hogy nyugodtan alhasson az orosz medve közelségében.
Makkay József
A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.
Balogh Levente
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Balogh Levente
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?
Páva Adorján
Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.
Balogh Levente
Luca Niculescu kormányának megalakulása nyomán jelenleg annyi jelenthető ki pozitívumként, hogy az ország élén végre teljes jogkörű kormány áll – ám a politikai bizonytalanság ettől még nem lett sokkal kisebb.
Rostás Szabolcs
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
szóljon hozzá!