Hirdetés

Magyarország és Európa létesélyeiről

Borbély Zsolt Attila

2016. szeptember 30., 21:282016. szeptember 30., 21:28

A hétvégén a magyar állampolgárok egy igen lényeges nemzetstratégiai kérdésben nyilváníthatnak véleményt: szavazatukkal kifejezhetik, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az Európai Unió a magyar népakaratot képviselő országgyűlés hozzájárulása nélkül más vallású, beilleszkedni nem akaró betolakodókat telepíthessen Magyarországra. A népszavazásra azért volt szükség, mert az egész európai demokrácia a népakarat kategóriájára épül, annál erősebb ellenérvet Brüsszel homogenizációs terveivel és a kontinens tönkretételével nem lehet szembeszegezni, mint azt, hogy a magyar nemzet e kérdésben evidens módon formális népszavazáson nyilvánította ki akaratát.

Az ember azt hinné, hogy ennél világosabb nemzetstratégiai helyzet nincs, minden józanul gondolkodó polgár átláthatja, hogy itt egy dolgot tehet a magyar és egyben az európai jövő érdekében: elmegy, és nemet mond a kötelező betelepítési kvótára. Ehhez nem kell sem Fidesz-szimpatizánsnak lenni, sem nacionalistának, sőt, még magyarnak sem, lehet az ember szlovák, román, cigány vagy akár beilleszkedni akaró, már állampolgárságot szerzett muzulmán is.

Mára már egzakt számok igazolják azt, amit egy éve sokan elmondtunk, leírtunk. Tételesen azt, hogy itt zömmel nem menekültekről van szó, hogy az illegális bevándorlás nyomán ugrásszerűen megnő a bűnözés, hogy nem magasan képzett „agysebészek”, professzorok jönnek tömegesen, hanem küldetés- és felsőbbrendűségi tudattal átitatott hódítók, főként hadra fogható fiatal férfiak, akik közül sokan nem csinálnak titkot valódi szándékaikból. Kell-e egyértelműbb üzenet a Leszbosz szigetén kórusban üvöltött „dzsihádnál”?

Egymillió menekültből 63 munkavállaló

Ma már azt is tudjuk, hogy a német állam pénzén sokan oda mennek vissza nyaralni, ahonnan állítólag elüldözték őket, hogy egymillió „menekültből” Németországban hivatalosan 63 állt munkába, hogy nemcsak terroristák vannak köztük, hanem megszámlálhatatlan olyan egyed, akinek a nő nem ember, akinek esze ágában sincs alkalmazkodni a befogadó ország kultúrájához, akik saját, az európai jogrenddel és civilizációval teljes mértékben összeegyeztethetetlen normáikat akarnák ránk kényszeríteni. Nemcsak egyedi esetekről, nők és gyermekek brutális megerőszakolásáról, gyilkosságokról van szó, hanem azt is megélhettük, hogy muszlim tömegek az Iszlám állam zászlajával Európa különböző nagyvárosaiban tüntetnek. A saria bevezetése mellett demonstrálva olyan feliratokat emelnek a magasba, hogy „We want no democracy – just Islam”. Mindeközben Brüsszel, valamint a globális világ többi képviselője Soros Györgytől Barack Obamáig úgy tesz, mintha nem Európa módszeres tönkretétele zajlana, hanem háborús dráma, mintha nem szervezett muszlim invázióról lenne szó elsősorban, hanem tényleges menekültekről. Ha ez utóbbi narratíva érvényes volna, akkor a „menekültek” nem semmisítenék meg irataikat, hiszen azzal igazolhatnák, hogy valóban háború sújtotta övezetből jönnek, arról nem szólva, hogy hány gazdag arab ország van Szíria tőszomszédságában, amely befogadhatná a tényleges menekülteket. Ők mégis több ezer kilométeres útra vállalkoznak, hogy elérjék Európát.

A baloldal másként gondolja

Mindezeket tudva a magát bal­oldalnak nevező politikai bűn­szövetség tagjai képesek olyan demagóg szövegekkel kam-pányolni, mint az, hogy „Maradj otthon, maradj Európában” (amit a Gyurcsány Ferenc fémjelezte Demokratikus Koalíció hirdet), miközben ha van jogi aktus, amely némi reménysugárral kecsegtethet Európa megmaradását illetően, akkor pont az október 2-i népszavazás az. Nem sokkal jobb az MSZP szövege sem, mely azt ugratja ki, hogy ne segítsünk a Fidesznek, miközben evidens, hogy itt elsősorban nem pártpolitikáról van szó, hanem gyermekeink és unokáink élhető életéről. Arról, hogy az egész európai kultúra fennmaradását szolgáló Visegrádi négyek informális vezetője, Orbán Viktor – Európa-szerte egyedül képviselt világos, egyértelmű, következetes és előre mutató álláspontot ebben a kérdésben –, milyen hátországot tudhat maga mögött, ha tárgyalni indul Európa sírásóival, a brüsszeli vezetéssel. A jelenlegi brüsszeli vezetés intézményes eltakarítására nem sok esély mutatkozik, de egy, a magyarországihoz hasonló népszavazás-sorozatot ők sem hagyhatnának figyelmen kívül.

Hasonlóan nyilatkoznak a liberálisok, az Együtt, a PM és erdélyi eszmetársaik is, akiknek a valóságtól teljes mértékben elrugaszkodott demagógiájára nem vesztegetnék szót. A jelek szerint e társaság nem törődik azzal, hogy a beözönlők – ha többségbe kerülnek, és megszerzik a hatalmat – őket éppen úgy el fogják seperni, mint a nemzetállami gondolat konzervatív képviselőit.

Létbizonytalanság, terrorfenyegetettség

Olyan sajátos helyzet állt elő, amikor minden európai embernek szövetségese kellene legyen a másik. Itt nem az a fő kérdés, hogy létrejön-e az  Európai Egyesült Államok európai kulturális alapokon (egyébként ez is katasztrófa lenne), vagy a nemzetek Európája vízió határozza-e meg a jövőt, hanem a tét az, hogy egyáltalán lesz-e élhető Európa, melyben működik a szociális ellátórendszer, az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés, vagy egész Nyugat-Európa egyetlen hatalmas „no go” zónává alakul.

Az eddig ránk törő másfélmillió migráns bűnözést, létbizonytalanságot, terrorfenyegetettséget hozott. Mi lesz tíz éven belül a kontinensből, ha évente ennyi vagy még több jelenik meg belőlük tájainkon? Az utánpótlás kiapadhatatlan: annyi ember jönne Európába Afrikából és Ázsiából, amennyit a kontinens akkor sem tudna eltartani, ha ezekben az emberekben túlbuzogna az alkalmazkodás vágya, ha készek lennének mind nyelvet tanulni, munkába állni, és ha egyetlen bűnöző hajlamú sem lenne közöttük. Franciaország, Németország, Svédország, Norvégia, Belgium, Hollandia, Dánia hamar eleshet, de erősen veszélyeztetve van Ausztria, Olaszország és Svájc is.

Sajnálatos, hogy a Jobbik egyik oldalról azt hirdeti, hogy el kell menni, és nemmel szavazni, a másik oldalról teljes erővel támadja a kormányt, beleértve azt a retorikai fordulatot is, hogy a kormány a „menekültkérdésbe menekül”. Miközben a napnál is világosabb, hogy most a nemzeti érdek az, hogy minél több ember menjen el szavazni, és minél többen mondjanak nemet a kvótára. Ezt segítette volna elő, ha a párt moratóriumot hirdet a kormány támadásában és két-három hétig a saját kommunikációs csatornáin a népszavazás fontosságát hangsúlyozza. A kormány bírálatára ott van még bő másfél esztendő a következő választásig.

Az idő vészesen fogy. Még nem késő útját állni az áradatnak, megerősíteni Európa határait, és nem börtönbe zárni, az adófizetők pénzén élősködni hagyni, hanem kiutasítani minden bűnöző jövevényt és ugyanígy eljárni minden iratait megsemmisítő, „január elsején született” betolakodóval.

Ehhez azonban a brüsszeli politika alapvető megváltozására van szükség. Amennyiben ez nem következik be, a visegrádi négyeknek kellene megfontolnia a közös kiválást. Mert a sáskalogika szerint ugyanis a dolgozni nem akaró, de a jólétet kedvelő betolakodók serege miután letarolja élőhelyét, elindul újabb lepusztítható területek felé. Nem nehéz megjósolni, hogy amennyiben folytatódik a jelenlegi brüsszeli kurzus, a betolakodók jelentős része állampolgárságot fog kapni, és tíz év múlva minden további nélkül áttelepedhet Csehországba vagy Magyarországra, ha ezek az Európai Unió tagjai maradnak.

Egyelőre annyit tehetünk, utódaink élhető jövőjének érdekében, hogy élünk szavazati jogunkkal és nemet mondunk a kötelező betelepítési kvótára.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 07., szerda

Gyula élő történelme: látogatás a polgári múltat őrző Ladics-házban

Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.

Gyula élő történelme: látogatás a polgári múltat őrző Ladics-házban
Hirdetés
2026. január 03., szombat

Trump és Venezuela: ki sem lóg a lóláb...

Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.

Trump és Venezuela: ki sem lóg a lóláb...
2026. január 02., péntek

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról

Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról
2025. december 30., kedd

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő

Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő
Hirdetés
2025. december 28., vasárnap

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában

Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában
2025. december 27., szombat

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző

Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző
2025. december 26., péntek

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)

Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. december 23., kedd

Édes időutazás Gyulán: érdemes belekóstolni a Százéves Cukrászda kínálatába

A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.

Édes időutazás Gyulán: érdemes belekóstolni a Százéves Cukrászda kínálatába
2025. december 23., kedd

Hidegfront és havazás: bekeményít az idő az év utolsó hetében

Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.

Hidegfront és havazás: bekeményít az idő az év utolsó hetében
2025. december 22., hétfő

Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról

A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.

Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról
Hirdetés
Hirdetés