
2016. augusztus 10., 19:262016. augusztus 10., 19:26
Jolánka idegfrászt kap, ha pókhálóba akad portörléskor vagy fásszínürítéskor, de inkább nyakig elmerül a szomszéd község határában zöldellő állóvízben csak azért, hogy nedves bőrrel könnyebben lebarnuljon. Mit számít, hogy több a hínár, mint a hal a tóban. Jolánkának minden nyáron csokibarnára kell lesülnie. Hát hogy néz az ki, ha az embert eredeti bőrszínében találja az őszi szüretelés?
Jolánka fürdőruhában jár szénát teregetni is, és naponta gúnyolódik a fehérbőrű szomszédasszonyon kávézáskor. Nyár elején az egész falunak elújságolja, hogy Feri elviszi a tengerre. Pedig csak két hónapja tart a szerelem. Amióta Feri megígérte, hogy nyaralni viszi, lebarnult Jolánka. Mert hát, hogy néz az ki, ha az ember tejfehéren virít a tengerparton?
Jolánka szeretettnek érzi magát Costinești-en Feri társaságában. Legalábbis a legújabb Facebook-bejegyzése szerint, amit tizenkét perce frissített. Jolánka azt szereti, ha minden nyári élményét a leglangyosabb cenzúra nélkül szemléltetheti a nagyvilággal. A nyaralás terv szerint, boldogan telik: minden félórában feltöltött homokos-kagylós, agyoneffektelt képen jól látszik, hogy szeretik egymást Ferivel, a borzos mellszőrzet és fürdőruhapánt alól kikukucskáló hurkák ellenére is. Mert Jolánka jól tudja, nincs igazi vakációzós fotó félmeztelen profilképcsere nélkül.
Jolánka aztán jégkását és fagylaltot fotóz. Természetesen ezeket is megosztja hűséges falubéli követőivel, mert ugye otthon nem lehet mentás-gyümölcsös porjégkrémet kapni. Jolánka minden vágya, hogy a szomszédasszony irigykedjen. Aztán műanyag kosárkába gondosan elrendezett hamiskagyló-csokrot és plüssdelfint visz az otthoniaknak emlékbe. Még a szomszédasszonynak is. Otthon kávézáskor majd lehülyézi a szomszédasszonynak Erzsi gyermekeit, amiért azok tusványosi politizálásra, koncertekre, s érthetetlen külföldi könyvekre költötték zsebpénzüket, amit szegény nagyanyjuk kuporgatott ki a megfelezett nyugdíjából. Mert ugye el is ehették volna azt a pénzt. A tengeren. A szomszédasszony aztán „véletlenül” elkottyintja Erzsinek, s Jolánnal összevesz, s az utóbbit szidja új barátnőjével. Jó sokáig. Egészen addig, amíg Erzsit is el nem viszi az ura a tengerre.
Jolánka aztán tokányolást fotóz, s megint szidja Erzsit, amiért azok jövőre izlandi túrára kuporgatnak. Mert ki az a hülye, aki nyáron nem fürödni megy, hanem holmi gejzíreket bámulgatni s hegyet mászni. Még le sem lehet ott barnulni. Jolánka idén már Bulgáriába utazik, mert tisztában van vele, hogy Eforie Nordra már minden félkegyelmű el tud jutni. Bálványoson minden olyan mocskos, amióta megszerette a sós vizet meg a homokot, s a Szent-Annába felfázik az ember. De az új profilképen nem sikerül jól eltakarni a fürdőruhapánttal a kékes-vöröses véraláfutásokat, amik Feri-ujjvastagságúak. De Jolánka nem válik el, mert mit mondja, a szomszédasszony, még az egyszeri disznóölő Jankó Ferit sem tudja megzabolázni. S különben is, Feri minden évben tengerre viszi. Jolánka szereti, mert ha máshol nem, hát ott legalább le tud barnulni.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
szóljon hozzá!