2017. május 01., 21:312017. május 01., 21:31
2017. július 06., 22:252017. július 06., 22:25
Emlékezünk, és igazságot kérünk! – ez a jelmondata a százkét évvel ezelőtt másfél millió áldozatot követelő örmény genocídiumra való megemlékezésnek. A szervezett népirtás előzményeként már a 19. században százezernél több örmény áldozattal járó pogromra került sor. A megemlékezés szent kötelesség, miközben az igazságot ki kell mondani. 1915. április 24-én Konstantinápolyban örmény közéleti és szellemi vezetők, közösségi képviselők letartóztatásával vette kezdetét az emberiség történelmének egyik legtragikusabb eseménye: a törökországi örmény közösség tragédiája, a lakosság elhurcolása és legyilkolása. Szomorú, hogy az elkövetők leszármazottai ma sem ismerik be tettüket. Törökország úgy szeretne tagja lenni az Európai Uniónak, hogy népirtás helyett éhínséggel párosuló polgárháborús konfliktusnak tartja az akkor történteket. Miközben a Közel-Keleten napjainkban is veszélybe került számos keresztény ember élete, a hírekből egyre többször hallunk oktalan vérontásokról a világhatalmak tehetetlenségének döbbenete kíséretében.
Azt üzeni, hogy minden népnek, közösségnek kötelessége megemlékezni ősei áldozatairól és szenvedéseiről. Ez vonatkozik az Erdélyben hazára talált magyar örményekre, örmény gyökerűekre is. Ugyanakkor közös feladat megőrizni az értékeinket, jelen esetben azon örmény értékeket, amelyek az egyetemes kultúrát gazdagítják. Az Erdélybe települő örmény családok az évszázadok során nemcsak támogatói, hanem egyúttal meghatározói voltak a közös erdélyi értékrendnek.
A kereszténységet a világon elsőként államvallásként elfogadó örmény közösséget számtalan történelmi tragédia érte, aminek a következménye, hogy ma kétszer több örmény él diaszporában, mint amennyi az anyaországban. Három nagyhatalom – a perzsa, a török és a szovjet – ütközőpontjában vívódott ez az őskeresztény ország, amelynek mégis sikerült megmaradnia, és negyedszázada kivívnia a legújabb kori függetlenségét. Mégsem lehet megkerülni a tényt: az örmény ember szent hegye, az Ararát, Törökország területén fekszik, ahova politikai okokból, a határátkelés tiltása miatt az örmény átlagpolgárnak lehetetlen eljutnia. De amennyiben nem takarják fellegek a fővárosi, jereváni panorámát, a Kis- és Nagy-Ararát csúcsa uralja és a szívekben táplálja a gyökerekhez való ragaszkodás mindenkori érzését. Az áldozatokra való emlékezés érzésével együtt.
Rostás Szabolcs
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Balogh Levente
Talán a múlt heti gazdatüntetés szélsőjobb általi eltérítése is hozzájárult, de most úgy tűnik, a román hatóságok úgy döntöttek, végleg megpróbálnak leszámolni a kortárs romániai szélsőjobboldal ikonjával, Călin Georgescuval.
Balogh Levente
Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.
Makkay József
Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.
Balogh Levente
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Páva Adorján
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Makkay József
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
szóljon hozzá!