Somogyi Botond
2025. február 09., 10:262025. február 09., 10:26
2025. február 09., 10:332025. február 09., 10:33
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a – legalábbis amerikai szempontból – létfontosságú szabályrendeleteket. És nem csak.
Trump nemcsak a politikailag és gazdaságilag fontos törvényeket, hanem az élet más területével kapcsolatosakat is aláírt. Ugyanakkor kijelentette, hogy az Egyesült Államokban márpedig csak két nem, a nő és a férfi létezik (képzeljük csak el például Kennedyt vagy Nixont, ha feltámadna s hallaná, hogy az amerikai elnök beiktatását követően azt tartja az egyik legfontosabbnak, hogy kijelentse a két nem létezését).
Szóval Donald Trump a Fehér Házba való visszatérésének első napján aláírta a DEI-programokat és -politikákat a szövetségi kormányzaton belül illegálisnak nyilvánító rendeletet. És hogy mi is ez a DEI? A sokszínűség, méltányosság és befogadás (Diversity, Equity and Inclusion, DEI) program az esélyegyenlőség előmozdítását célozza olyan kritériumok figyelembevételével, mint az etnikai származás, a különböző nemek, a fogyatékosság, a szexuális irányultság stb. – különösen a felvételi eljárás során. Vagyis úgy alkalmaztak embereket, hogy elsősorban az előbbiek számítottak, nem a tudás.
Erről korábban is a klasszikusnak és immár szakállasnak tartott vicc jutott mindig eszembe, amikor egy amerikai cégnél a főnök a leépítések során nem tudja elbocsátani sem a feketét, sem az arabot (nehogy rasszista legyen), sem az indiánt (nehogy diszkriminatív legyen), sem a zsidót (nehogy antiszemitának bélyegezzék), sem a muzulmánt (nehogy vallási megkülönböztetéssel vádolják) sem a transzvesztitát (őt az LMBTQ-lobbi védi).
– mondja nemes egyszerűséggel a cégfőnök.
Ám nem kell a vicc világában keresgélni ahhoz, hogy abszurd dolgokkal találkozzunk. Nemrég egy németországi gyilkos jelentette be, hogy él a törvény adta lehetőségével, és 50 euróért megváltoztatja a nemét, ezért kéri, hogy márpedig őt ne a férfiakhoz, hanem a nőkhöz zárják börtönbe. Csodálom, hogy nem kígyónak vallotta magát, mert akkor akár szabadon is engedhették volna, hiszen a vadállatoknak a természetben a helyük (ellenkező esetben állatkínzás miatt talán az állatvédő egyesület is kiállt volna mellette).
S ha már feketéknél vagyunk: Ludwig van Beethoven hamvait is kiásatták volna egyesek bizonyítani akarva, hogy a nagy német zeneszerző néger volt. De a filmek világában fekete volt a görög-makedón származású Kleopátra vagy az egyik sorozatban a viktoriánus korban uralkodó angol királynő is, mint ahogy mellette számos brit grófot mutattak be feketének, melegnek stb. Biztos, a történelmi hűség jegyében.
No de ne soroljuk az agyament, beteges, az emberiesség megcsúfolását és a történelem meghamisítását hivatott esztelen, az élet rendjét teljesen figyelmen kívül hagyó képtelen, nem egy esetben hányingert keltő, máskor egyszerűen csak nevetséges példák sorolását. Mert sajnos lassacskán már az internet adta tárhely sem lenne rá elegendő.
Amely tulajdonképpen a másképp gondolkozók (értsd a keresztyén, jobboldali elveket valló, normális életet élő emberek) elhallgattatása vagy éppen pellengérre való állítása. Ennek egyik apró jele volt Zuckerbergnek az amerikai elnöknél tett látogatása (remélhetőleg a jobboldali tartalmakat megosztó személyeket ezentúl kevésbé fogják cenzúrázni). Vagy az, hogy az Amazon beismerte, hiba volt megtiltania annak a könyvnek az árusítását, amely a nemek megváltoztatásának a fonákságaira, veszélyére hívja fel a figyelmet.
Az Alphabet, a Google anyavállalata a közelmúltban vetett véget a sokszínűséget a munkaerő-felvételben elősegíteni hivatott programjainak. A technológiai óriás közzétett éves jelentéséből érdekes módon eltűnt az évek óta jelenlevő mondat, miszerint „elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minden tevékenységünk során figyelembe vegyük a sokszínűséget, a méltányosságot és a befogadást, és olyan munkaerőt alakítsunk ki, amely reprezentálja az általunk kiszolgált felhasználókat”. Kérdésre válaszolva a Google szóvivője megerősítette: már nincsenek a különböző társadalmi csoportok képviseletéhez kötött munkaerő-felvételi céljai. „Elkötelezettek vagyunk az olyan munkahely megteremtése mellett, ahol mindenki sikeres lehet, és egyenlő esélyeket élvezhet”. Nocsak, nocsak.
A történetnek azonban itt nincs vége, mert korábban már a Disney, a McDonald's, a Ford, a Meta és sok más amerikai nagyvállalat vezetőségében is hasonlóan nyilatkoztak. A végén még a rajzfilmekben sem a „szokásos” transzvesztita ül majd a királykisasszonyt megmentő lovon, hanem egy daliás herceg. S talán Hófehérke is fehér lehet majd.
Rostás Szabolcs
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Balogh Levente
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Páva Adorján
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Gazda Árpád
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Rostás Szabolcs
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Balogh Levente
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Somogyi Botond
,,Biztosan nem lesz világháború?” – kérdezte tőlem hosszú évekkel ezelőtt a lányom. ,,Emlékszem, apa – mondta nekem a minap – azt válaszoltad, háború biztos nem lesz, legfennebb gazdasági, digitális háború.”
szóljon hozzá!