Hirdetés
Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

2026. március 12., 18:252026. március 12., 18:25

2026. március 23., 15:572026. március 23., 15:57

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami büdzsé tervezetét. Hogy mihez képest késés ez a költségvetéssel? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Ráadásul ez még mindig nem jelenti, hogy összeállt az idei büdzsé, hiszen a koalíciós pártok között javában tart az osztozkodás, és még a parlamentnek is meg kell szavaznia a törvényt. Vagyis mire az államfő kihirdeti, a jogszabály valószínűleg csak áprilistól fejti ki hatását. Miközben Romániában ez a késlekedés bevett gyakorlatnak számít (2000-ben volt a rekord a csúszás terén, akkor csak májusban szavazta meg a parlament az az évi büdzsét), máshol természetesen nem ez a realitás. Hogy csak egy példával éljünk, innen a szomszédból: a budapesti Országgyűlés már 2025 júniusában elfogadta Magyarország 2026-os központi költségvetését…

A romániai kontextus közismert. A kormánynak folytatnia kell(ene) a költségvetési fegyelmet, és 6 százalékra mérsékelni a 2024-ben 9,3 százalékra duzzadt hiányt, eközben a négypárti koalícióban nincs egyetértés bizonyos tételeket illetően.

Egészen pontosan arról van szó, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) ragaszkodik egy 3,4 milliárd lejes szolidaritási csomaghoz, amire azonban a liberális (PNL) irányítású pénzügyminisztérium csupán feleannyi forrást biztosítana. Emiatt a PSD hezitál, hogy megszavazza-e a költségvetést a törvényhozásban, erről majd március 15-ei ülésén dönt az alakulat országos politikai tanácsa, amely az RMDSZ miniparlamentjéhez, az SZKT-hoz hasonló népes döntéshozó testület.

Persze nehezen lehet vitatkozni a szociáldemokraták javaslatai közül például azzal, hogy részesüljön

  • 1000 lejes egyszeri támogatásban 1,24 millió kisnyugdíjas, akinek öregségi illetménye nem haladja meg az 1500 lejt.
  • Rajtuk kívül még egymillió nyugdíjas kapna állami segélyt, akinek járandósága 3000 lejnél kevesebb.

    (Ezek az adatok már önmagukban szinte mindent elmondanak Romániáról mint „jóléti” államról, különösen a speciális nyugdíjakról szóló örökzöld viták közepette). A tervezett támogatások a tavaly nyáron kezdődött költségvetési megszorítások közepette is indokoltak, hiszen tudjuk: a nyugdíjakat befagyasztották, a drágulások, adóemelések pedig hatványozottan sújtják a kisnyugdíjasokat.

Viszont az is nyilvánvalóvá vált az elmúlt hónapokban, hogy a román szociáldemokratákat nem csak a rászorulók felkarolásának és a társadalmi igazságosságnak az igénye hajtja.

Sorin Grindeanu és alakulata mindent elkövet, hogy – egyfajta sajátos politikai öszvérként, a koalíció belső ellenzékeként – nyilvánosan elhatárolódjék a kormány népszerűtlen intézkedésektől, és azt bizonygassa, hogy nem ért egyet ezekkel, holott ezeket formálisan mégis jóváhagyja. Vegytiszta politikai érdekek lapulnak a PSD eme stratégiája mögött: a párt népszerűsége apad (a PSD és a PNL támogatottsága együtt alig éri el az ellenzéki AUR-ét), a kormányzati szerep jelentette előnyöket mégsem adhatja fel, hiszen 2027-ben átveheti a miniszterelnöki tisztséget.

A PSD „kint is vagyok, bent is vagyok” politikája alapvetően hozzájárult a költségvetés elfogadásának csúszásához, hiszen ott tett keresztbe a közigazgatási átszervezésnek is, ahol csak tudott, márpedig ez a fejezet is befolyásolja a büdzsét. Na és persze vannak külső tényezők is, mint például az iráni háború okozta üzemanyagdrágulás, amire – sok más európai országhoz hasonlóan – mindenképpen reagálnia kell Romániának is. Márpedig ha a Bolojan-kabinet esetleg a jövedéki adó csökkentése mellett dönt, az felülírja a tervezett bevételeket, hiszen ezzel a tétellel mindenképpen számoltak a pénzügyminisztériumban.

Viszont – és itt értünk el mondandónk lényegéhez – maga a kormány is felelős azért, hogy ennyit csúszott a költségvetés összerakása.

Sőt alapos a gyanú, hogy emögött nagy adag szándékosság húzódik, mégpedig a deficit lefaragása érdekében. Miről van szó? A hatályos jogszabályok értelmében a költségvetés elfogadásáig a kormánynak meg van kötve a keze, és havonta kizárólag a tavalyi büdzsé tizenkettedrészét költheti el, többet nem. Másik fontos megszorítás, hogy az új költségvetésig nem indítható útjára semmiféle új beruházás, kizárólag a már zajló munkálatokat lehet államilag finanszírozni. Magyarul: Ilie Bolojan ebben az időszakban úgy takarékoskodhat, hogy erre mentségként nyugodtan felhozhatja a költségvetés késlekedését.

Csakhogy miközben ezáltal hatékonyabban képes megvalósítani az idei 6,2 százalékos hiánycélt, veszélybe sodorja a költségvetés tervezetének egyik sarkalatos pontjának teljesítését, mégpedig a beruházások végrehajtását. A kormány illetékesei máris diadalittasan hirdetik, hogy idén rekord összeget, 163,8 milliárd lejt szánnak beruházásokra, ami közel 20 százalékkal lenne több a tavalyihoz képest.

Mármost mivel itt van március idusa, és új beruházásokat még nem sikerült elindítani, kétséges, mennyire sikerül majd felpörgetni a román gazdaság motorját ahhoz, hogy elvárt mértékben gyarapodjon az össztermék, és a deficit is csökkenjen. Tehát mint látjuk, a költségvetés elfogadásának halogatása nem tesz jót az egészséges államháztartásnak, történjen az szándékosan – esetünkben a spórlás megkönnyítése érdekében – vagy pártpolitikai okokból.

Így vagy úgy, de mindenképp meglesz a böjtje.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Közigazgatási átszervezés: káosz, magyarellenes hergelés és kommunikációs lufi

Hogy a települések és megyék erőszakos összevonásával járó közigazgatási „reform” milyen következményekkel jár az érintett polgárokra nézve, mellékes, pláne, ha magyarok – így értelmezhető a reformért felelős PSD hozzáállása az ügyhöz.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK

Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.

Balogh Levente

Balogh Levente

„Védelmi pénz” az amerikaiaknak

A biztonság nem magától értetődő és nem is adják ingyen: ezzel szembesül most Románia, amely a jelek szerint ha nem is boldogan, de készségesen hajlandó „védelmi pénzt” fizetni azért, hogy nyugodtan alhasson az orosz medve közelségében.

Makkay József

Makkay József

Felvidék után Erdély? Ahol a térképet átrajzolják, ott a magyarság fizeti meg az árát

A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump saját maga által előidézett kudarca

Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az AUR magyarellenes csapdája

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?

Páva Adorján

Páva Adorján

Valami mindig bűzlik Románia közigazgatási húsdarálójában

Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.

Hirdetés