Călin Georgescu átállási kísérlete

Aki kicsit is beleásta magát a román szélsőjobboldali pártok és politikusok érvrendszerébe és üzeneteibe, az tudja, hogy az elmúlt években sokszor szóba hozott téma volt az ukrajnai helyzet, a Romániától ,,elszakított” területek kérdése, amelyek vissza kell térjenek az ,,anyaországhoz”. Ez nem csak az államelnök-választások megmérettetéséből kizárt Diana Șoșoacă vesszőparipájának számított, hanem a ,,moderáltabb” AUR-pártvezér, George Simion, és még inkább az eddigi nagy hunyó, az ismeretlenségből berobbant Călin Georgescu retorikájának volt az egyik alapeleme. Ami mögött ma már a választásoktól is megerősített román érdek áll(hat), hogyha orosz elképzelés szerint bármiféle osztozkodásra kerülne sor, akkor Románia igényt tartana ,,régi területeire”.

Ez a fajta revizionista retorika természetesen nem új keletű, hiszen a legionárius mozgalom 1990-es évekbeli újraéledésével évről évre erősödött, aminek Románia Európai Uniós csatlakozását követő új törvényei sem szabtak gátat. Élő

A büntetőeljárás kimeneteléről azóta sem hallott senki semmit. Lehet, hogy ,,kellő bizonyíték híján” csendben meg is szüntették. Holott nem csak az ügyészség, hanem a román titkosszolgálatok is megbogarászhatták volna a román demokrácia számára vállalhatatlan közszereplő politikai ámokfutását. Hiába példálóznak egyesek a nyugat-európai szélsőjobbal, mert a migráció ellen harcoló német AfD, vagy a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése nehezen hasonlítható össze a náci rendszer ,,nagyszerű időszakát” visszasíró román szélsőjobb ténykedésével, akik számára a tömeggyilkos Antonescu marsall követendő példa.

És itt jön a képbe a sok ismeretlenes egyenlet:

Kik finanszírozták a nem kis összegekbe kerülő internetes ámokfutást, amivel sikerült maga mellé állítania több mint kétmillió szavazópolgárt?

És itt térek vissza a választás napján megtekintett több mint kétórás dokumentumfilmre Klaus Iohannis államelnöki évtizedéről, amelyben számos román politikus szólal meg az államfő hatalmi machinációiról. Amelyek közös nevezője a romániai titkosszolgálatok becsatolása a politikába. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD) több képviselője is elmondja, hogy nagyobb horderejű döntéseikre a ,,háttérhatalom”, a román titkosszolgálatok központja is rá kellett bólintson. A valós civil ellenőrzés nélküli ,,állam az államban” szerű titkosszolgálatok tehát mindenen ott tartják a kezüket, ami az országban történik.

Jogos tehát a kérdés: ki és milyen szándékkal építtette fel Călin Georgescut? Ne fogjuk a TikTok banális meséjére, mert az magától nem működik. E mögött sokkal szerteágazóbb és megfontoltabb ,,átállási kísérlet” állhat, amit csak szakavatott csapatok hozhattak tető alá.

Talán még van esély keresztülhúzni az egyelőre azonosíthatatlan sötét erők ténykedését.