Călin Georgescu átállási kísérlete

2024. november 25., 20:312024. november 25., 20:31

A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című dokumentumfilmet, amely a leköszönő román államfő botlásait, bűneit, és titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu ,,független” jelölt diadalán.

Nemrég egy történésszel jártam körül az 1944. augusztus 23-ai román átállás korabeli következményeit a magyar hadsereg berkeiben. I. Mihály román király hirtelen és váratlan pálfordulása annyira meglepetésszerűen érte a német, a magyar, a szlovák, a bolgár, a jugoszláv és a horvát szövetségeseket, hogy mindenki ledöbbent a történteken, de érdemi reakcióra már nem volt lehetőségük. A nácik ellenében a másik totalitárius rendszert, a szovjeteket behívó román hadvezetés egyszerűen átnyergelt a vesztesről a nyertesek oldalára valószínűleg olyan ígérettel, hogy a Trianonban megszerzett területeket a 2. világháború után visszaszerezheti.

A mai román államelnök-választás első fordulójának kimenetelével összefüggő átállási párhuzam természetesen sántít,

a történelmi tények ismerete viszont hozzásegít ahhoz, hogy jobban megértsük az örökös román átállási kényszer mozgatórugóit.

Aki kicsit is beleásta magát a román szélsőjobboldali pártok és politikusok érvrendszerébe és üzeneteibe, az tudja, hogy az elmúlt években sokszor szóba hozott téma volt az ukrajnai helyzet, a Romániától ,,elszakított” területek kérdése, amelyek vissza kell térjenek az ,,anyaországhoz”. Ez nem csak az államelnök-választások megmérettetéséből kizárt Diana Șoșoacă vesszőparipájának számított, hanem a ,,moderáltabb” AUR-pártvezér, George Simion, és még inkább az eddigi nagy hunyó, az ismeretlenségből berobbant Călin Georgescu retorikájának volt az egyik alapeleme. Ami mögött ma már a választásoktól is megerősített román érdek áll(hat), hogyha orosz elképzelés szerint bármiféle osztozkodásra kerülne sor, akkor Románia igényt tartana ,,régi területeire”.

Ez a fajta revizionista retorika természetesen nem új keletű, hiszen a legionárius mozgalom 1990-es évekbeli újraéledésével évről évre erősödött, aminek Románia Európai Uniós csatlakozását követő új törvényei sem szabtak gátat. Élő

példa rá a mostani elnökválasztás első fordulójának nagy nyertese, Călin Georgescu, aki ellen a román ügyészség már több éve eljárást indított antiszemitizmus, a legionárius vezérek dicsőítése, és ezzel összefüggő más bűncselekmények miatt.

A büntetőeljárás kimeneteléről azóta sem hallott senki semmit. Lehet, hogy ,,kellő bizonyíték híján” csendben meg is szüntették. Holott nem csak az ügyészség, hanem a román titkosszolgálatok is megbogarászhatták volna a román demokrácia számára vállalhatatlan közszereplő politikai ámokfutását. Hiába példálóznak egyesek a nyugat-európai szélsőjobbal, mert a migráció ellen harcoló német AfD, vagy a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése nehezen hasonlítható össze a náci rendszer ,,nagyszerű időszakát” visszasíró román szélsőjobb ténykedésével, akik számára a tömeggyilkos Antonescu marsall követendő példa.

És itt jön a képbe a sok ismeretlenes egyenlet:

hogyan tudott a korábban az Antonescu-, és a legionárius-szimpatizánsok körében ismert Călin Georgescunak sikertörténetet írnia a romániai elnökválasztások első fordulójában? Ki, vagy kik állnak mögötte?

Kik finanszírozták a nem kis összegekbe kerülő internetes ámokfutást, amivel sikerült maga mellé állítania több mint kétmillió szavazópolgárt?

És itt térek vissza a választás napján megtekintett több mint kétórás dokumentumfilmre Klaus Iohannis államelnöki évtizedéről, amelyben számos román politikus szólal meg az államfő hatalmi machinációiról. Amelyek közös nevezője a romániai titkosszolgálatok becsatolása a politikába. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD) több képviselője is elmondja, hogy nagyobb horderejű döntéseikre a ,,háttérhatalom”, a román titkosszolgálatok központja is rá kellett bólintson. A valós civil ellenőrzés nélküli ,,állam az államban” szerű titkosszolgálatok tehát mindenen ott tartják a kezüket, ami az országban történik.

Jogos tehát a kérdés: ki és milyen szándékkal építtette fel Călin Georgescut? Ne fogjuk a TikTok banális meséjére, mert az magától nem működik. E mögött sokkal szerteágazóbb és megfontoltabb ,,átállási kísérlet” állhat, amit csak szakavatott csapatok hozhattak tető alá.

Talán még van esély keresztülhúzni az egyelőre azonosíthatatlan sötét erők ténykedését.

Vezércikk