Az éhező afrikai országok helyett Európa az ukrán gabona felvevőpiaca

Az uniós élelmiszer-biztonságnak évtizedeken át jól kiépített, szigorú ellenőrzési mechanizmusa volt. Nem csak a belső uniós piac kínálatát ellenőrizték a tagországok hatóságai, hanem az Európai Unión kívüli államokból érkező élelmiszerek behozatalát is szigorú feltételekhez és kvótákhoz kötötték. Ehhez képest az ukrán termékek előtt úgy nyitották meg az uniós országok kapuit, hogy vámilletékek és élelmiszer-biztonsági ellenőrzések nélkül sok millió tonna kenyérgabona, napraforgó, kukorica, csirkehús, méz, tojás és tucatnyi más élelmiszer lépte át a román, szlovák, lengyel, magyar és bolgár határt. Nyugat-Európába is jutott, de a környező országokban landolt a legtöbb kétes minőségű és olcsó ukrán áru.

Mivel az ukrán mezőgazdasági termelőknek semmiféle uniós szabályt nem kell betartaniuk, sok olyan gyomirtót, növényvédő szert és számos más kemikáit használhatnak, amelyek az unió területén be vannak tiltva, vagy csak korlátozott mennyiségben lehet azokat bevinni a termelésbe. A szakemberek a túlvegyszerezett gabonánál is nagyobb kockázatnak tartják a növekedési hormonokkal nevelt, hizlalt állatok húsának importját – amit az EU országaiban már több évtizede tiltanak –, hogy a hamisított mézek tárházáról ne is beszéljünk...

Megbízható élelmiszer-biztonsági ellenőrzés nélkül, külsőre alig lehet megkülönböztetni a mutatós kinézetű, de rossz beltartalmú terméket a helyi termelők ellenőrzött felhozatalától. Brüsszelben semmiféle szándék nem volt az uniós szabályok egységes betartására az ukrán termékek esetében is, ezért az Európai Bizottságban csak idén májusban kaptak észbe, amikor a kelet-európai gazdák tiltakozáshulláma és öt ország miniszterelnökeinek közös fellépése az ukrajnai gabona behozatali tilalmának kierőszakolásához vezetett. A magyar, román és lengyel gazdák már kétségbeesetten várták, hogy mi lesz a magtárakban rekedt, eladhatatlan tavalyi gabonájukkal, miközben a kereskedők olcsó ukrán áruval töltötték fel a gabonasilókat.

A kijevi kormány közben félrevezette a fél világot, hogy exportált gabonája nem Európába, hanem az éhező afrikaiakhoz jutott el. Erről

A szeptember 15-ig tartó tilalmat nem hosszabbította meg Brüsszel, annak ellenére sem, hogy az Ukrajnával szomszédos kelet-európai országok fenntartják és anyagilag is támogatják az ukrán termékek számára kiépített ,,szolidaritási folyosókat”. Közúti vagy vasúti forgalomban az ukrajnai gabona megkötések nélkül eljuthat a román, lengyel vagy a dél-európai kikötőkbe, ha az volna a cél, hogy az ukrajnai mezőgazdasági termékek valóban az unión kívüli, rászoruló országokba találjanak vevőre. A kelet-európai importtilalom meghosszabbítása ellen tiltakozó Zelenszkij és kormánya azonban nem Afrikában, hanem a jól fizető Európában szeretné termékeit értékesíteni. Ilyen egyszerű ez a történet! Az afrikai éhezőkről szóló körítés azoknak szól, akik nem érzik a bőrükön az illojális ukrajnai konkurencia pusztító hatását.

Romániának például azt, hogy az állattenyésztők számára akar gabonát eladni. Miközben az idei romániai rekord gabonatermésnek csak kis része fogy el itthon, a többségét szintén külföldi vásárlóknak kellene értékesíteni.

Még nehezebb idők jönnek a hazai mezőgazdasági farmok számára. Az Európai Bizottság egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásokkal szorítja sarokba saját termelőit, közben az uniós piacot elárasztó ukrán mezőgazdasági vállalatok kínálata fölött szemet huny. Ki érti ezt?