
A közelgő helyhatósági választások helyi és országos szinten is felkorbácsolják a hangulatot
Fotó: Jakab Mónika
2024. április 22., 06:272024. április 22., 06:27
2024. április 22., 06:272024. április 22., 06:27
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől, véleménytől, gondolkodásformától. Így volt ez a kommunista rezsim negyvenöt esztendeje alatt, és ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Akire rásütik a másként gondolkodás bélyegét, annak véleménye nem számít a közösségben, mi több, ajánlatos holmi ,,leprásként” bánni vele, vagy nagy ívben elkerülni.
A közösségből való kiutasítottak, kiutáltak vagy durvább megfogalmazással élve a szellemi „gettósítottak” a rendszer ideológiai, politikai ellenfeleiként vannak nyilvántartva ugyanúgy, mint 35 évvel ezelőtt.
A kiközösítés módszere továbbra is a,,kisistenek” hatalmi kiváltsága. Bátran élnek az erőszakra uszító megnyilvánulások eszközeivel, mert hajlamosak elhitetni a körülöttük lebzselőkkel, hogyha az ország nem is (bár néha már szó szerint az ország is), a hatalom és a dicsőség övék marad mindörökké.
Ennek megfelelően zajlanak a mindenkori választások idején azok az agresszív kiszorítósdik, amelyet a hatalmon lévők gyakorolnak azokra, akik nem akarnak elvtársak lenni a ,,szocialista internacionáléban”, vagy ha a betokosodott pártelveikhez nem passzolnak a polgári réteg „anomáliái”, mint ahogyan azt Bihar megyében is nem egyszer megfogalmazták a megyei vezetésben szebb napokat megélt képviselők és udvari talpnyalóik.
A pártideológiától elcsángált delikvenseket szemmel kell tartani, és távolságtartó magatartást kell irányukban tanúsítani. Ilyen és ehhez hasonló utasítások hangzanak el megannyi pártgyűlésen, többek között a polgármesterek szájából is, amikor a választási kampányra való tekintettel a pszichológiai nyomásgyakorlás taktikai lépéseiről tartanak kiselőadást az „udvarnak”. Nemrégiben az egyik elöljárótól olyan is elhangzott, hogy ő bizony minden eszközt bevet, ha kell a „pallosjogot” is, ha netán fenyegetve érzi hatalmi státuszát valamelyik soros „osztályellenségtől”.
Ilyenkor illene az alkotmányos jogokra hivatkozni, de
vagy netán nem süt lángost a pártsátorban az éppen ott lebzselő pártaktivistáknak, az a kutyát se érdekli.
Ilyen mocskos a politika – szokta mondogatni a mi hétpróbás generációnk. Úgyhogy ma is léteznek szép számmal olyan emberek, akik folyamatos pszichológiai nyomás alatt kénytelenek élni mindennapjaikat, mert valamelyik „elvetemült” hozzátartozójuk fennhangon merte kritizálni a rendszert, a pártot, vagy a helybéli parvenü csúfondáros hangnemét, amellyel éppen azokat a választópolgárokat illette, akik várhatóan más politikai szervezet mellett teszik le a voksot.
Mellesleg ahhoz is joga lenne bárkinek, hogy ne vegyen részt minden össznépi rendezvényen, vagy művi csődületen, amelyet közösségépítés gyanánt futtatnak a pártok imázsépítő rohamosztagai. De listák készülnek a résztvevőkről is, nem oda Buda!
És joga lenne végül mindenkinek politikus- és politikamentes levegőt lélegezni. A pallossal pedig csak csínján, mert a posztkommunistákhoz nem illik az ilyen hűbérkori relikvia. Bár a határok lassan elmosódnak...
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
szóljon hozzá!