
2016. október 22., 14:262016. október 22., 14:26
Egy civilizált jogállamban hallatlan és elfogadhatatlan volna, amit Románia második legfontosabb állami méltósága a minap megengedett magának. Abban az országban, ahol amúgy a bírók legfelsőbb testülete néha az igazságügy dolgaiba való beleavatkozásként bélyegzi meg az ezeket kritizáló politikai nyilatkozatokat, a szenátus „liberális” elnöke nem kevesebbre szólította fel a jogalkotókat, minthogy a választásokig hátralevő két hónapban ne döntsenek az ügyészek őket érintő előterjesztéseiről. Vagyis tudatosan szabotálják a vádhatóságok munkáját.
Călin Popescu-Tăriceanunak – merthogy róla van szó – igencsak sajátos értelmezése lehet a hatalmi ágak elválasztásáról. Normális esetben úgy volna, hogy a törvényhozás mellérendeltje a bírói hatalom és fordítva. S akkor még nem is beszéltünk a végrehajtó hatalmat képviselő kormányról. A hatalmi ágak szétválasztása azért volna fontos, mert ez kellene, hogy biztosítsa a demokratikus hatalomgyakorlás alapjait. A mai mindennapi romániai gyakorlatban azonban a hatalmi ágak nem ellenőrzik, hanem inkább aláaknázzák egymást, s ehhez megfelelő keretet biztosítanak az amúgy a törvényhozás által messzemenő „szakmaisággal” – értsd abszolút önérdektől vezérelve – alkotott jogszabályok.
Tăriceanu fejében valószínűleg nem egymás mellé rendelt hatalmi ágak léteznek az országban, hanem egymás alá rendeltek. A legfelső szinten minden bizonnyal szerinte a törvényhozás áll, azon belül is ugyebár a szenátus, s annak a feje. Ennek a filozófiának egy elég plasztikus megnyilvánulását láthattuk, amikor őelnöksége soron kívül ment az okmányirodába intézni lejárt hajtási jogosítványát, illetve akkor, amikor magyarázkodásra szorult emiatt. Őket ugyanis nem azért választotta meg a nép, hogy órákat vagy akár napokat sorban állással töltsenek – hangzott lefordítva a magyarázat. Szegény polgártársaink, akik holmi napkollektorok beszerzésének reményében a minap egy egész hűvös hétvégét eltölthettek a környezetvédelmi ügynökségek előtt ücsörögve, bőven elgondolkodhattak azon, hogy miképpen is működik ez az eredeti román demokrácia 27. évében: ma is ugyanúgy vannak szuperemberek és a többiek. Akik azt hiszik magukról, hogy nekik több jár, mint másnak. S akik büntetlenül szinte mindent megengedhetnek maguknak.
Persze azért nem épp így van ez. Jó ellenpélda Gabriel Oprea, aki most a gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával néz szembe annak ellenére, hogy első körben őt is megvédte volna Tăriceanunak az igazságszolgáltatással szemben kivont védőhálója. A hatalmi ágak egyre eldurvuló harcában azonban nem csodálkoznék, ha Tăriceanunak az igazságügyi szervek munkájának akadályozása jogcímén lenne hamarosan védekezni valója.
Politikai értelemben azonban már el kellett volna buknia Románia korábbi miniszterelnökének. Eleve kérdéses volt, miképpen foglalhatja el a szenátus elnöki tisztségét egy olyan párt – az ALDE társelnöke –, amelyet senki nem választott meg, de Romániában ez egyáltalán nem szokatlan. Tăriceanu alakulatának a decemberi parlamenti választás lesz az első igazi megmérettetése. Igencsak rosszul jöhet nekik, hogy a volt miniszterelnök személyes DNA-ellenes harca megtépázza hitelességüket. A párt ifjúsági szervezetének egyes tagjai is így gondolhatták, amikor a minap beadták felmondásukat. Tăriceanu nem liberális politikát folytat, hanem a „bűnügyes” politikusok káderpolitikáját, fogalmaztak. Lépésük üdvözlendő, de nem hinném, hogy sorsdöntő. Hisz azért írtam az előbb, hogy megtépázza, nem lenullázza vagy megsemmisíti a párt hitelességét ennek vezetője, mert Romániában ezekkel a fogalmakkal csínján kell bánni. Ugyanis a felmérések szerint hiába helyezi bizalmát az ország jelentős hányada a korrupcióellenes hatóságba, azt látni kell, hogy a gyanúba keveredett politikusok vagy holdudvaruk által fenntartott „hírtelevíziók” elég hatékonyan dolgoznak a DNA tekintélyének aláásásán. Ráadásul a drága szavazópolgárok nagy részének a jelek szerint az sem különösebb probléma, ha éppen egy jogerősen elítélt politikust kell újraválasztani. Hisz végül is ezek az ügyészek, bírók csak az igazság egyik oldalát képviselik, nem igaz? Legalábbis Romániában.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
szóljon hozzá!