
Német személyi igazolvány. Az Európába érkező migránsok fő célországa lett Németország
Fotó: GETTYIMAGES
Több mint negyedmillió ember kapott német útlevelet az elmúlt évben Németországban. Ez a legmagasabb szám 2000 óta. A német állampolgárságot leggyakrabban szíriaiak szerezték meg. A német állampolgárság megszerzése robbanásszerűen növekszik.
2025. június 02., 09:462025. június 02., 09:46
2024-ben több mint negyedmillió bevándorló kapott német útlevelet. Ez a legmagasabb szám az egységes nyilvántartás 2000-es bevezetése óta. A Welt című online-újság felmérése szerint csak 13 szövetségi tartományban 249 901 embert honosítottak. Három szövetségi tartomány – Alsó-Szászország, Szász-Anhalt és Schleswig-Holstein – nem adott meg adatokat. A tényleges honosítások száma így valószínűleg még ennél is jóval magasabb. A teljes számot általában június elején hozza nyilvánosságra a Szövetségi Statisztikai Hivatal – írta az Exxpress.at.
A 13 szövetségi tartományban az alábbi eloszlásban kaptak állampolgárságot külföldiek: Észak-Rajna-Vesztfália: 68 703, Bajorország: 54 518, Baden-Württemberg: 37 806, Hessen: 24 915, Berlin: 21 802, Rajna-vidék-Pfalz: 12 266, Hamburg: 9598, Bremen: 4832, Szászország: 4408, Brandenburg: 3764, Saarföld: 2787, Türingia: 2640 és Mecklenburg-Elő-Pomeránia: 1862.
Azóta a számok tovább nőnek. A növekedés fő mozgatórugója a 2015 óta az országba érkezett harmadik országbeli migránsok számának folyamatos növekedése.
További ok a 2024. június 27-én hatályba lépett állampolgársági jog reformja, amelynek értelmében a bevándorlók már öt év után, a korábbi nyolc év helyett kaphatnak német útlevelet.
Az állampolgársági jog reformjával bevezetett úgynevezett hároméves gyorsított honosítás alig játszott szerepet. Rajna-vidék-Pfalzban a hatóságok 20 ilyen állampolgárság megadását regisztrálták, Baden-Württembergben 16-ot, Alsó-Szászországban négyet, Hamburgban hármat, Türingiában „kevesebb mint hármat”, Brémában pedig egyet sem. Az CDU és az SPD újra be akarja vezetni a gyorsított állampolgárság megadását. A vonatkozó törvénytervezetet szerdán terjesztették a kabinet elé. A tervezett visszavonásnak aligha lesz hatása, tájékoztat a V4 hírügynökség.
A németországi migráció egyre nagyobb feszültségeket okoz a német társadalomban, a kezdeti ígéretek szerint azonban az új német kormány sem foglalkozik érdemben ezzel a kérdéssel.

Németországban pattanásig feszült a helyzet az országba zúduló migrációs tömegek miatt. A nemrég lezajlott németországi parlamenti választás végeredménye nem ígér sok jót.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
szóljon hozzá!