Agymosott fivérek robbantottak Bostonban

Noha eleinte nem lehetett tudni, mi áll a merénylet hátterében, az FBI azonnal terrortámadásként kezelte a robbantásokat. A profi sportolók ugyanis már régen beértek a célba, lezajlott az eredményhirdetés is, csak az amatőr futók beérkezésére vártak a szurkolók és családtagok, amikor két robbanás rázta meg a befutó környékét. A helyszínen hárman – köztük egy nyolcéves gyermek – vesztették életüket, a sérültek száma pedig meghaladta a 170-et.

Nem sokkal a tragédia után megtartott beszédében Barack Obama „borzalmas, gyáva\" tettnek minősítette a támadást, és biztosította az amerikaiakat arról, hogy megtalálják és felelősségre vonják az elkövetőket. A terrortámadás kifejezést – valószínűleg óvatosságból – Obama ekkor még kerülte, későbbi beszédeiben azonban már ő is terrorcselekménynek minősítette a robbantást.

A nyomozás természetesen azonnal megkezdődött, gyorsan nyilvánosságra hozták, hogy házi készítésű pokolgépeket robbantottak, amelyeket úgy készítettek el, hogy minél nagyobb sérülést okozzanak. Amerénylők kuktaedényeket töltöttek meg csapágygolyókkal, fémdarabokkal és szögekkel, majd ezeket robbantották fel a helyszínen. A talajhoz közeli detonáció azt eredményezte, hogy a sérültek többségénél amputációt kellett végrehajtani, annyira súlyosan sérültek a végtagjaik.

Magányos robbantók

A merénylet elkövetésével gyanúsított Carnajev-fivéreknek nem volt fegyvertartási engedélyük – írják a rendőrségre hivatkozva az amerikai napilapok. Az illetékes amerikai szövetségi hatóság, az Alkohol-, Dohány-, Lőfegyver- és Robbanóanyag-ügyi Iroda (ATF) azon dolgozik, hogy megállapítsa, honnan szerezték fegyvereiket és robbanószer-arzenáljukat az elkövetők. A készleteik és más információk alapján a hatóságok azt feltételezik, a gyanúsítottak további terrorcselekményekre készültek.

Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a merénylők magukban cselekedtek – jelentette ki a CNN-nek Edward Deveau, a Watertown nevű bostoni városrész rendőrfőnöke. Három személyt ennek ellenére őrizetbe vettek, hogy kihallgassák őket a Massachusetts állambeli New Bedfordban közölték kevéssel a terrortámadással gyanúsított Dzsohar Carnajev elfogása után. Az őrizetbe vett két férfit és egy nőt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) hallgatja ki. Robert Richard, a New Bedford-i rendőrség hadnagya kijelentette, azért hallgatják ki őket, mert azt feltételezik róluk, hogy kapcsolatban állnak a „kettes számú gyanúsítottal\", vagyis Dzsohar Carnajevvel. Az „egyes számú gyanúsított\", Tamerlan Carnajev péntekre virradóra belehalt a rendőrséggel vívott tűzharcban szerzett sebesüléseibe.

Épp szeptember 11-én

A bostoni polgármester, Tom Menino szerint a 19 éves Dzsohar „agymosottságáról\" a bátyja tehet. A városvezető ugyanakkor arról is beszélt, egyáltalán nem biztos, ki tudják-e kérdezni valaha az életben maradt merénylőt a torkát ért lövés miatt. Dzsohar Carnajev egyébként nevezetes napon, 2012. szeptember 11-én, azaz a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulóján kapta meg az amerikai állampolgárságot.

Korábbi sajtójelentések szerint a fivérek közül csak a rendőrökkel folytatott tűzharcban halálos sebet szerzett, hét évvel idősebb Tamerlan Carnajev kapta meg az Egyesült Államok állampolgárságát, öccse pedig állandó tartózkodásra és munkára jogosító zöld kártyával rendelkezett. Pénteken azonban hivatalosan cáfolták, hogy a báty amerikai állampolgár lett volna. A Foreign Policy című magazin ugyanakkor úgy értesült, hogy Tamerlan Carnajev épp a honosítás reményében igyekezett bekerülni az amerikai ökölvívó válogatottba. A fotós Johannes Hirn albumot is készített róla Bokszolni fog az útlevélért címmel. Hirn szerint Tamerlan arról beszélt: hacsak Csecsenföld nem válik függetlenné, inkább amerikai, mintsem orosz színekben szállna ringbe.

Úgy tűnik, a két fivér közül az idősebbik volt a vezéregyéniség. Tamerlan hithű muszlim volt, és a félig olasz, félig portugál barátnője is áttért a muzulmán vallásra. A Carnajev-fivérek anyja, Zubejdat Carnaeva szerint fiának vallásos érzületei öt évvel ezelőtt kezdtek elmélyülni. Az ifjabbik testvér, Dzsohar az interneten az iszlámra, Szíriára és a csecsen függetlenségre vonatkozó linkeket posztolt. Ezzel együtt a massachusettsi rendőrség pénteki bejelentése szerint nincs rá bizonyíték, hogy a Carnajev fivéreknek lett volna cinkostársuk, vagy, hogy a gyanúsítottak kapcsolatban álltak volna az al-Kaidával, esetleg valamelyik, a terrorszervezettel szövetséges csoporttal. A nap folyamán a fivérek lánytestvérének lakását is átkutatták New Jerseyben.

London, Hamburg, Budapest

Az előzetesen bejelentett terveknek megfelelően harminc másodperces csenddel emlékeztek meg a vasárnapi londoni maraton versenyzői a start előtt a bostoni merénylet áldozatairól. A minden áprilisban megrendezett londoni verseny Európa legnagyobb ilyen jellegű rendszeres sporteseménye. Az előzetes regisztrációs adatok alapján április 21-én 36 ezren álltak rajthoz. A megemlékezés kezdetét és végét sípszó jelezte, és a 30 másodperc letelte után a versenyzők és a több százezres nézőközönség városszerte hallható tapsviharban tört ki. Arendezvény biztosítására kirendelt rendőri létszámot 40 százalékkal növelték, néhány százzal több rendőrt vezényeltek London utcáira vasárnap, egyes járőröket pedig robbanószerek érzékelésére kiképzett rendőrkutyák is kísértek. A Scotland Yard egyik magas rangú rendőrtisztje ugyanakkor hangsúlyozta: az intézkedések csak a lakosság megnyugtatására szolgáltak, mert egyébként semmi jele olyan fenyegetettségnek, amely bármilyen módon kapcsolódnék a bostoni merénylethez.
Rendben lezajlott vasárnap a hamburgi maratoni futóverseny is: a hétfői bostoni maratonon elkövetett kettős robbantást néhány nappal követő nemzetközi utcai futóversenyt a „csak azért is\" mottóval tartották meg. A német Hansa városban több mint 15 ezren indultak. A start előtt egyperces néma tiszteletadással emlékeztek a bostoni áldozatokra, és lejátszották Neil Diamond Sweet Caroline című dalát, a Boston Red Sox baseballcsapat indulóját. Sokan sárga-kék – a bostoni maratoni színeit idéző – szilikon karkötőt viseltek, amelyen az a felirat állt, hogy „Run for Boston\" (Bostonért futok).

A müncheni borzalom

A legelső emlékezetes terrortámadás nagy nemzetközi sporteseményen 1972. szeptember 5-én a müncheni olimpián történt: a Fekete Szeptember elnevezésű palesztin terrorszervezet az izraeli csapat 11 sportolóját ejtette túszul. Két sportoló rögtön a túszejtés során halálosan megsebesült, majd a német hatóságok kudarcba fulladt dilettáns kiszabadítási akciója során a többi túsz is életét vesztette. Meghalt öt terrorista és egy német rendőr is. Később a két túlélő – de el nem ítélt – palesztin túszejtőt, valamint az akció feltételezett kitervelőjét az izraeliek titkos akció során kivégezték. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Avery Brundage sokak számára felháborító beszédet mondott, amelyben nem tett említést az izraeli sportolókról, csak arról beszélt, hogy a játékoknak folytatódniuk kell. A stadion felett lobogó zászlókat, kivéve az arab nemzetekét és a Szovjetunióét félárbocra engedték. (Az öt terrorista holttestét Líbiának adták ki, ahol dísztemetést kaptak.) A zsidó származású sportolókat – köztük az olimpia abszolút sztárját, Mark Spitzet – védelem alá helyezték. Több sportoló elhagyta Münchent, szeptember 7-én az egyiptomi küldöttség is távozott félve a megtorlástól. A nagy nemzetközi sporteseményeken azóta szigorították meg a biztonsági intézkedéseket.

Elátkozott április 15.

Véres tragédiák napja lett április 15-e az idők során. Ezen a napon halt meg 1865-ben az Egyesült Államok elnöke, Abraham Lincoln, aki ellen egy nappal korábban hajtotta végre merényletét a washingtoni Ford\'s Theatre-ben John Wilkes Booth. 1912-ben ezen a napon került hullámsírba a Titanic. Korának legnagyobb utasszállítója április 12-én indult ki Southampton kikötőjéből, és senki nem gondolt arra, hogy 1912. április 14-én, kevéssel éjfél előtt jéghegynek ütközik, és 15-én hajnalban már a tenger mélyén pihen. Huszonnégy esztendeje, 1989. április 15-én az angol labdarúgás legszörnyűbb tragédiáját élte át. A Liverpool–Nottingham Forest FA-kupa-elődöntőn a sheffieldi Hillsborough-stadionba benyomuló drukkerek 96 szurkolót tapostak halálra. A tragédia nyomán hozott intézkedések oda vezettek, hogy ma az angol labdarúgó Premier League nézői a világ legbiztonságosabb pályáin szurkolhatnak.