A bortermő vidék éke, a Lendva-hegyi pince
Fotó: Csermák Judit
Az 1990-es évek elején alakult Szlovéniában pár ezer főnyi magyar él. Többségük az ország északi részén elterülő Muravidék – annak is keleti területének – lakója. A térség székhelye Muraszombat, de kulturális központnak Lendva, régebben Alsólendva tekinthető.
2022. október 10., 19:422022. október 10., 19:42
2022. október 10., 19:432022. október 10., 19:43
A Muravidék területe a középkorban még mocsaras, lápos vidék volt. Ennek szépségéről így ír Varga József A lendvai vár kapitánya című regényében: „Élvezték a lápvilág összetettségét, a növények sokszínű tarkaságát,… a magasba ívelő fehérfüzek teknőket érlelő vastag-odvas törzseit,… és mindent, mindent, ami a Mura-menti környéket széppé, gazdaggá, vonzóvá, elbűvölővé és csábítóvá teszi.” Ma már kevés helyen fogadja ilyen táj az ide látogatót. Már a 19. század elején elkezdődött a folyók szabályozása.
Lendvai látogatásaim során elbűvöl a város fekvése:
A Bánffy kastély Szent István szobrával
Fotó: Csermák Judit
E terület régóta lakott, a 12. századtól a német Hahold nemzetség uralta, akik a 14. századtól alsólendvai Bánffy néven (szlavón bánsági cím birtokosaként) töltöttek be udvari tisztségeket. Vásártartási, pénzverési jogot is elnyertek: I. Ulászló király uralkodása idején 1441-től majd húsz évig élhettek az utóbbival. Az itt vert pénzérméken jelenik meg először a Szent Korona, az apostoli kettős kereszt és az árpádsáv együttes ábrázolása. A vár a török harcok idején nem került az ellenség kezébe. A Bánffy család kihalta után a Nádasdyak, később Bánffy női ágon az Esterházyak tulajdona lett, a 18. században bővítették: L alakja tisztelgés volt Lipót császár előtt. A megelőző századok reformációjának egyik szellemi központja katolikussá vált, 1751-re megépült a Szent Katalin-templom.
A polgárosodás emléke, az esernyőgyár
Fotó: Csermák Judit
A Népújság – a szlovéniai magyarok hetilapja – rendszeresen tudósít a lendvai Szent Katalin- plébániatemplom eseményeiről. A falak vizesedése – a Lendva-hegyről lezúduló esővíz miatt – állandó probléma volt. Ennek megoldására külső munkaként mélyen körbeásták a szenthely körül a földet. Felújítási munkálatok során a templombelső is megújult, az állagmegóvás mellett műemlékvédelmi feladatokat is végeztek az elmúlt években. A templom mellett Szent István szobra áll, fölötte tekintélyt parancsolóan magasodik a kastély.
A Bánffy-várkastély, a Lendvai Galéria és Múzeum – amelyben egykor Mátyás király, s felesége, Beatrix is megfordult – jelenleg kiállításoknak ad otthont. Lendva és a vár történetét hosszú folyosón elhelyezett tablókon és termekben ismerhettük meg, többek között a Hadik múmiához kapcsolódó mondákat, tényeket is. A hányatott sorsú mumifikálódott holttestet a Szentháromság-kápolnában őrzik, amely mellett régi temető sírkövei mesélnek a múltról. A néphit a híres törökverő Hadik Mihály kapitányt tisztelte benne, akibe Bánffy Piroska szerelmes volt. Amikor a nemes leány kedvesének haláláról hírt kapott, levetette magát a vár tornyából. Kutatások bebizonyították: a koporsó egy ugyancsak Hadik Mihály nevet viselő utód múmiáját rejti, aki Hadik Andrásnak, a híres huszártisztnek az édesapja volt. A különleges, több ezer pillangót bemutató gyűjtemény szobájában a tárlók előtt más látogatók hosszasan elidőztek, engem azonban riasztott – bár rendkívül látványos volt – a sok, gombostűre feltűzött lény.
Hetési szőttes a Lendvai Galéria és Múzeumban
Fotó: Csermák Judit
Például az 1530-ban itt született Kultsár Györgyé, akinek művei a történelmi Zala megyében, s a mai Szlovénia területén az első nyomtatott könyvek voltak. A prédikátor, iskolamester Bánffy Miklós elkötelezett híve volt, így Postilla című alkotását neki ajánlotta. A cím a latin „post illa verba” latin szavakból származik, szó szerint azon ige után, az evangélium felolvasása utáni beszédre utal. A szerző több okot is felsorol, amiért pennát ragadott, például: „Hog az egy-igyű lelki Pásztoroknac lenne valami módgyoc mint kellyen el indolnioc az szegény paraszt nép közöt az Isten Igeiénec hirdetésében…” Az Alsólendván 1896-ban született Pataky Kálmán operaénekes a világ több színpadán alakított tenorszerepet. Az Amerikában elhunyt művészről film is készült a Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiójában A hős tenor címmel.
A rendezvénytérként, kiállító teremként helyrehozott zsinagóga
Fotó: Csermák Judit
Hadrovics László nevéhez személyes emlékek kötnek. A híres szlavista által összeállított orosz–magyar szótárt igencsak gyakran forgattam tanulmányaim során. Zala György szülőháza már nem látható, múzeumi festményen fedezhettem fel. A 19–20. század hazai emlékműszobrászat kiemelkedő alakjának emlékét a múzeum emeletén egy szoba is őrzi. A szobrász alkotásait a világ csodálja: a budapesti Hősök tere bronzszobrai részben az ő keze alól kerültek ki. Számomra legkedvesebb az Erzsébet híd lábánál, a budai oldalon elhelyezett Erzsébet királyné alakja. Az itt kiállított szobrok, másolatok közül engem igazán egy női fej bűvölt el, a kemény anyag megmunkálásával hogyan lehet finom, érzelmi hatást elérni. A kiállítások sorában a hetési (Lendva-vidéki) népi kultúrát is bemutatják. A vár galéria szerepet is betölt: a padlástérben az alkotótáborok szobor „eredményeit”, míg a pincében érdekes fotókiállítást nézhettünk végig, az udvaron meghökkentő alkotások fogadtak bennünket, a Hegesztett világ különböző fémtárgyakból konstruált formái.
A 304 méter magas Vinárium kilátó
Fotó: Csermák Judit
A Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című kiállítás hangulatosan állít emléket a város fejlődésének a Fő utcán. A 19. század a község felvirágzásának időszaka volt, a környéken téglagyárak, gőzmalmok épültek, 1835-ben megnyílt Muravidék első gyógyszertára, 1867-ben állami hivatalok nyitották meg kapuikat, 1890-től vasút kötötte össze fontosabb csomópontokkal, 1904-től az esernyőgyár adott munkát a helyieknek.
A járvány okán online programokat, versenyeket szerveztek ilyen volt például a Muravidéki Magyar Értéktár bővítésére a 13-18 éves, iskolás korosztálynak meghirdetett „Muravidéki magyar értékek nyomában” írásbeli megmérettetés. A Bánffy napok rendezvényéhez személyes élményem is fűződik: jó pár évvel ezelőtt férjem tartott előadást az akkori televíziós munkájáról, jómagam pedig arról a katolikus közösségi mozgalomról, amelynek részese voltam.
A Makovecz Imre által tervezett művelődési- és színházépülettel szemben áll a rendezvénytérként, kiállító teremként helyrehozott zsinagóga. Informatív tablókon mutatják be a Muravidék és Lendva zsidóságának történetét. A város fejlődésében jelentős részt vállaló polgárok közül a II. világháború kataklizmáit kevesen élték túl. A szent tér karzata a nők számára épült. A lendvai zsidókat Hosszúfalu zsidó temetőjében helyezték örök nyugalomra. A bejárat felett héber nyelvű felirat olvasható: „Íme én hozok belétek szellemet, hogy feléledjetek.” (Ez 37,5) Több sírkövön szerepel az „Ausvic” szó. Leszármazottak nem lévén kevés a megemlékezés tradicionális köve, többnyire virágokat láthattunk a sírokon.
Blagodejnik törpe őrzi a Szent Vid gyógyforrást
Fotó: Csermák Judit
Lendva egyedülálló látványossága a 304 méter magasban, a Lendva-hegyen épített Vinárium elnevezésű kilátótorony. Tervezésénél az alapötletet a marokkó játék adta. A megvalósítás kecsessége, egyedisége igazolta a tervezők munkáját.
A mellvéden több város távolságát olvashattuk le: Budapest például 222 km-re, Sopron 124 km-re fekszik innen. A közeljövő fejlesztési terveiben szerepel: a Vináriumhoz majd drótkötélpályával is fel lehetne jutni. Ezzel a turisztikai fejlesztéssel a helyi lakosok, a szőlőtulajdonosok nem igazán tudnak azonosulni.
A bortermő vidék dombjain sorakoznak a pincék és a borházak. Csak elvétve találni régi építésűt, újjá, nagyobbá „varázsoltak” kísérik a Lendva-hegyre felkanyargó utakat. E táj főleg a fehérborok vidéke. Ehhez kapcsolódva hadd idézzek egy-pár sort egy bordalból, remélhetőleg nem volt, s ma sem jellemző a megénekeltekre: „A lendvai híres lányok a csárdába mind eljárnak./ Éjfél táján megy érte az anyja, sodrófával veri haza…” A Cuk családi borház-panzió vendégei lévén megtapasztalhattuk a kulturált vendéglátást, ízléses be- és elrendezést, valamint a fehér bor mellett a vöröset is, sőt a saját előállítású finom pezsgőt is. Hadik vére, Bánffy’s, Piroska könnye sorakoznak a jelképes lepke mellett a történelemből vett elnevezések a borcímkéken. A száraz fehér pezsgőbort családtagról nevezték el. S ha valaki a hegyről a síkra vágyik, ejtőzhet a parafin tartalmú vizes termálfürdőben, vagy kerékpározhat egy jót a kellemes vidéken.
Kámaházi szoknyás harang
Fotó: Csermák Judit
Az orchideafarmot a Kossuth Rádió is bemutatta egy műsorában. A közeli Bakonaki-tó partján vezető erdei úton számozott energiapontok mellett haladtunk el. A zarándokhely Szent Vid-kápolna melletti gyógyforrás vizét a fából faragott Blagodejnik törpe őrzi, aki a néphit szerint ott él, ahol jó energiákat érez.
A már említett Népújság gyermekmelléklete, a kedves címet viselő Kelepelő – híres magyar felfedezőket bemutató sorozata után – a Muravidéki Magyar Értéktár egyes elemeit, a terület jellegzetességeit tárja elénk. Például a szoknyás harangot: még három faluban Göntérházán, Kámaházán és Pincén állnak. A kámaházit sikerült lencsevégre kapnom. Az Értéktárba tartozik a tökmagolaj is. Egykor téli, közös munka volt a tökmagok pucolása, ma már más technológiával sajtolják a finom salátaízesítőt.
A háziasszonyok féltve őrzik saját receptjeik titkát, éppúgy, mint a rétesét. Úgy tartják, a szívüket is belesütik, azért finom. Lendva nevezetes rendezvénye a Bográcsfeszt. Ilyenkor háromféle húsból – sertés, marha, vad – készülő egytálételeket főznek a bogrács 2011-ben felavatott fővárosában.
Az itt élő magyarok sok szállal próbálnak az anyaországhoz kötődni. Például kulturális és oktatási együttműködés alakult ki Zala és Vas megyével. S jóllehet kevesen vannak, de tudják, élik Bence Lajos költő Csak a tudata a tiéd… című versének sorait: „Itt ez a táj,/ e szűkre méretezett/ haza, talpad alatt/ zokogó rög, ősöd sírja.”
Csermák Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!