John Glenn 1998-ban 77 évesen a Space Shuttle fedélzetén ismét repülhetett, így ő a legidősebb ember, aki valaha az űrben járt
Fotó: NASA
Hatvan éve jelentette be a John F. Kennedy amerikai elnök a Hold-programot. Bár régen történt, de a hőskorból még ma is élnek köztünk űrhajósok.
2021. február 06., 18:412021. február 06., 18:41
Az emberiség mindig az égbe vágyott – nemcsak vallásos alapon, hanem valamilyen járművet használva. És láss csodát: a Wright fivérek 1903-as első „igazi” repülője után alig több mint öt és fél évtizeddel, 1961 áprilisában Gagarin már űrhajóban száguldott a csillagok felé! Jurij Alexejevics néhány évvel a történelmi repülés után valóban az égben kötött ki, hiszen alig 34 évesen életét vesztette egy rutinrepülés során, ám az ő hőstette arra sarkallta az amerikaiakat, hogy teljes gőzzel belevágjanak az Apollo-programba. Ennek pedig egyenes következménye lett, hogy
Az elkövetkező években, 1972-ig, amikor a NASA pénzügyi megfontolásokból lefújta a kirándulásokat a szomszédos égitestre, az Apollo-program 6 küldetése landolhatott a Holdon, 12 űrhajós léphetett annak felszínére.
Ha kicsit jobban elmélyülünk az amerikai űrprogram elemzésébe, illetve az űrhajósok életrajzaiban, rögtön feltűnik, hogy szinte kivétel nélkül mindegyikük tisztes kort élt meg, vagy elég sokan még mindig köztünk vannak. Természetesen kivételek is akadnak, ilyen az Apollo–1 személyzete – Virgil „Gus” Grissom, Edward White, Roger B. Chaffee –, akik 1967-ben egy sajnálatos balesetben még a Földön életüket vesztették. De például a híres Apollo–11 legénységéből Michael Collins és „Buzz” Aldrin (a második ember, aki a Holdra lépett) még él, Neil Armstrong, az első ember a Holdon 2012-ben hunyt el 82 éves korában. Egyébként az előbbi kettő a 91. életévét tapossa…
Megmenekültek, és ketten közülük, a 93 éves James Lowell és a 87 esztendős Fred Haise, ma is élnek. 1972 decemberében indult útjára az Apollo–17, a program utolsó küldetése. Érdekessége, hogy a személyzet egyik tagja első alkalommal nem berepülőpilóta, hanem geológus volt. A legénység névsora: Eugene Cernan, Ronald Evans, Harrison H. „Jack” Schmitt. Cernan, a parancsnok 82 évesen hunyt el, egykori társai jelenleg 85 évesek, és jól érzik magukat.
A felkészülés, az edzések sem minősültek sétagaloppnak, egy mai focista, aki huszonévesen már milliomos, valószínűleg pár nap után sírva könyörögne a NASA illetékeseinek, hogy engedjék haza. Azt se feledjük, kezdetben az űrhajósokra nemzeti kincsként tekintettek, és úgy is vigyáztak rájuk…
Hogy mennyire számított a tökéletes egészségi állapot az asztronauták esetében, azt jól jelzi Donald Slayton esete. Az „eredeti hetek”, az első űrhajós csoport tagjaként került a NASA-hoz, korábban vadászpilóta volt. 1962-ben a Mercury–7 kijelölt pilótája volt, de az ellenőrző orvosi vizsgálat enyhe szívritmuszavart jelzett, ezért eltiltották a repüléstől. Gyakorlatilag olyan apró hibát vettek észre az orvosok, amivel akár száz évig is eléldegél az ember, mégsem engedték repülni. A NASA repülőszemélyzetének a főnöke lett, gyakorlatilag ő döntött arról, ki indul az űrbe. Később Slayton felkeresett egy szívspecialistát, aki egy kockázatos műtéttel visszaadta egészségét, így 1972-től újra űrhajós lehetett. Nem a szíve vitte el, 70 éves korában agydaganatban hunyt el.
Még a hosszú életű amerikai asztronauták között is kivételt képez John Glenn, aki 1921-ben született, világháborús veterán volt, és szintén az első körben vett részt az űrhajósok kiképzésben. Ő a harmadik amerikai, aki a világűrben járt, és az első amerikai, aki meg is kerülte a Földet. És ez még mind semmi: 1998-ban 77 évesen a Space Shuttle fedélzetén ismét repülhetett, így ő a legidősebb ember, aki valaha az űrben járt. Glenn a politikában sem vallott szégyent, 25 évig szenátor volt. 2016-ban 95 éves korában szenderült örök álomra.
A szovjet űrhajósok sem panaszkodhatnak arra, hogy nem élnek eleget. Már aki egyáltalán megélt egy tisztes kort, és nem zuhant le, nem égett bent, nem fulladt meg a viszonylag kezdetleges gépekben. A kommunisták mániája volt, hogy mindenben legyőzzék a kapitalistákat, a cél eléréséhez az emberáldozatoktól sem riadtak vissza.
Gagarin után is történtek balesetek, talán sosem tudjuk meg, valójában hány szovjet űrhajós vesztette életét. Másrészt az első orosz női űrhajós, Valentyina Tyereskova 83 esztendősen is jó egészségnek örvend, a történelem első űrsétáját végző kozmonautája, Alexej Leonov pedig 2019-ben, 85 évesen hunyt el.
A fentebb említett „matuzsálemi” korú kozmonautákhoz képest Farkas Bertalan, az egyetlen magyar állampolgár, aki az űrben járt, még fiatal: „mindössze” 72 esztendős lesz idén…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!