
Sokszor gyűlölik a hölgyek a lecsúszó pántokat, a kényelmetlen merevítőket, a kikapcsolódó csatokat, de még mindig jobb így, mint a fullasztó fűzőben lehetett. Az idén 106 éves melltartó történetét tekintjük át.
2016. május 04., 21:192016. május 04., 21:19
2016. május 04., 21:202016. május 04., 21:20
A huszadik század előtt még szűk fűzőkbe préselték magukat a hölgyek, a megemelt, dús keblek és a karcsú derék alapkellékei voltak a viktoriánus-kori női ideálnak. A fűzők váza nagyrészt fémből készült – az első világháború során azonban minden használható fémkelléket bevontak lőszerek és egyéb katonai felszerelések készítésére, 1917-ben pedig fel is kérték az amerikai női állampolgárokat, hogy ne vásároljanak több korzettet. Ennek a pillanatnak köszönhetően az amerikai fémipar vezetői mellett a nők is fellélegeztek.
A fűző szorításától a keblek szabadságáig
A legelső „melltartó” még az ókori Görögországban készült, amikor a nők széles gyapjúszalaggal vagy lenvászonnal tekerték körbe egész mellkasukat, hogy eltakarják a kebleket – írja az OZY magazin. A fűzők az 1500-as évek elején jelentek meg, és elég hamar kötelező viseletté váltak Nyugaton, elsősorban a felső-és középosztálybeli hölgyek számára.
A korzettdivat gyors elterjedésével egyidőben az orvosok tiltakozni kezdtek a kényelmetlen kiegészítő viselése ellen, az ugyanis gyakran légszomjhoz, ájuláshoz és izomsorvadáshoz vezetett. A korai feministák is támadták a fűző kötelező viselésének ötletét, mondván, hogy ezzel fizikailag és szimbolikusan is korlátozták a nők társadalmi státuszát.
Az első modern melltartót Caresse Crosby szabadalmaztatta 1910-ben az Amerikai Egyesült Államokban. A Mary Phelps Jacob néven született nő első báljára készülve felvette a szoros fűzőt, de a felső csipkézett része kibújt az estélyi ruha alól. „Halcsontból és rózsaszín kötélből készült, dobozszerű páncélnak” írta le a kiegészítőt, és esze ágában sem volt viselni. „Hozz nekem két zsebkendőt és néhány rózsaszín szalagot” – szólt a komornájának, és az említett anyagokból, szolgálója segítségével varrt magának egy egyszerű melltartót. Az esti bál során Crosby és találmánya lett a fő pletykatéma, a fiatal lányok pedig megkérték, hogy varrjon nekik is melltartót. 1914-ben Caresse saját üzletet indított.
Ipari méretekben
Eleinte mindegyik darab ugyanolyan típusú és méretű volt, viszont rugalmas anyagból készültek, hogy a test formái után alakulhassanak. Az A-, B-, C- és D-kosártípusokat az 1920-as években alakították ki, majd a Vogue trendjeinek köszönhetően divatba jött a melleket leszorító, ún. bandeau-melltartó, amelynek korszerűsített változatait ma is gyakran viselik.
Az 1930-as években beindult a melltartóipar: rugalmas pántokkal és párnázott kosarakkal újítottak a készítők. Az első horogkapcsos és push-up fehérneműket Frederick Mellingernek köszönhetjük, három évtizeddel később pedig az első sportmelltartókat is piacra dobták. Mára bonyolódott a számozási rendszer, majdnem minden lehetséges melltípust figyelembe vettek a készítők, aminek köszönhetően mára Európában a nők csaknem 95 százaléka visel melltartót.
„Szabadságot a mellbimbóknak!”
Rudolf Kristian Albert Broby-Johansen dán divattörténész szerint azonban ez a fehérnemű is hamarosan ugyanarra a sorsra jut majd, mint fűzőelődje, ugyanis sokan kényelmetlennek és egészségtelennek tartják, mások szerint ugyanolyan kötelezővé vált, takaró ruhadarab, mint amilyen a korzett volt a maga korában. A prűd Amerikában elindult FreeTheNipple (Szabadítsd fel a mellbimbót) mozgalom is egyre népszerűbbé válik, amelynek követői a női mellbimbók „megbélyegzése” ellen harcolnak: a mozgalom lényege, hogy ne legyen különbség a férfi és női mellek ábrázolásának szabályozásában. A kampányban résztvevők azt szeretnék elérni, hogy a társadalom többé ne tekintsen pusztán szexuális objektumokként a női mellekre. Sérelmezik, hogy sok helyen cenzúrázzák azokat a képeket, amelyeken fedetlen női keblek is láthatók, még akkor is, ha történetesen egy gyermek szoptatását ábrázolják. A Free the Nipple mozgalom elsősorban a közösségi médián keresztül szerveződik, és számos celeb is mögé állt, mint Miley Cyrus vagy Rihanna.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!