Szobrot kapott Csukás István Pom Pomja

Érhet-e nagyobb megtiszteltetés írót születésnapján, mint hogy szobrot állítanak az általa kitalált mesefigurákból? Csukás István abban a szerencsés helyzetben van, hogy nyolcvanadik születésnapjára szülővárosában szobrot kapott az egyik legismertebb mesehőse, Pom Pom, akinek történetein nemzedékek nőttek fel, s a jól sikerült, Pintér Attila és Rajcsők Attila szobrászművész munkáját dicsérő alkotás révén méltán számíthat az utókor érdeklődésére is.

Nekem rögvest újra kedvem kerekedett Pom Pom-meséket olvasni esténként, s abban is biztos vagyok, jövő nyáron Kisújszálláson nyaralunk, megtekintjük Pom Pomot. Aki ismeri a Bátor Tintanyúl vagy Gombóc Artúr történetét, az biztosan hallott Pom Pomról is, hiszen az iskolába tartó mesehős, Picur mindig találkozik a fán ülő, a kislányra váró borzas figurával, aki társául is szegődik, s útjuk során mindenféle történetekkel szórakoztatja az olvasókat: mesél a fogyókúrázó, de mindig csokoládét zabáló dagadt Gombóc Artúrról, az Óriástüdejű Levegőfújóról, Radírpókról, Madárvédő Golyókapkodóról, Festéktüsszentő Hapci Benőről, Órarugó Gerincű Felpattanóról, a Civakodó Cipőikrekről, s megannyi izgalmas figuráról.

De hogy kicsoda Pom Pom? Aki ismeri Csukás meséit Sajdik Ferenc illusztrációival, illetve a Dargay Attila rendezte rajzfilmsorozatot, annak valószínűleg nemcsak a borzas fej ugrik be rögvest, hanem idézni is tudja a Pom Pom- történetek kötelező kezdőszövegét is: „Hogy kicsoda Pom Pom? Hogy nem ismertek? Hohó! Igazán senki sem ismer, mert hol ilyen vagyok, hol olyan. Bámulatosan tudom változtatni az alakomat: ha akarom, olyan vagyok, mint egy szőrpamacs, vagy paróka, vagy egyujjas kifordított bundakesztyű, vagy szobafestőpemzli, vagy papucs orrán pamutbojt. Most leginkább szőrsapkához hasonlítok, ahogy ülök az ágon, egy szép hosszú ágon, föl-he-he-he, le-he-he-he, mivel egy szellő hintáztatja az ágat... ”

A Pom Pom által kitalált történetek érdekessége, hogy a figurák önálló életet is kezdtek élni. Legnagyobb karriert talán az a Gombóc Artúr futotta be, aki, mint tudjuk, ha megkérdezik tőle, milyen csokoládét szeret, szűkszavúan csak ennyit felel: „milyen csokoládét szeretek? A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.” Nem csoda hát, hogy a gyerekek is őt szeretik a legjobban, s 2008-ban az I. Szerencsi Csokoládéfesztivál is egyfajta emblémaként használta figuráját, a 239 kilogrammos, csokoládéból készült Gombóc Artúr szobor Guinness-világrekordot is döntött. Pom Pom mellett Gombóc Artúr az, akiből plüssfigura is készült, a budapesti Naphegy téren pedig 2014 őszén adták át azt a játszóteret, melynek játékai a mesefigurákat formázzák.

Kisújszállás egyébként nem először tiszteleg ily módon az idén nyolcvanéves Csukás István előtt, 2013-ban szobrot kapott Bagaméri, az elátkozott fagylaltos, aki mindig azt kiabálja: „itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri”, s akit a gyerekek a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényből és a könyvből készült négyrészes tévéfilmsorozatból ismernek.

A frissen felavatott szobor a legendás mesehőst ábrázolja – Pom Pom egy négy és fél méteres acéllemezekből készült fán csücsül, és rozsdamentes krómacélból készült. Pintér Attila szobrászművész elmondta, munkájukat Csukás István szülőházának utcájában állították fel, stílusosan egy általános iskolával szemben. Mint a település polgármestere, Kecze István az MTI-nek kiemelte, a szobor a Nemzeti Kulturális Alap és az önkormányzat támogatásával készült, s terveik között szerepel egy Süsüről, a sárkányról elnevezett játszótér kialakítása is a településen, ahol a mesefigura alakját jelenítenék meg.