Széchenyi Emlékév: vigalmak, új zenék, pompás öltözékek

A 2016-os esztendő a Szent Márton-év mellett Széchenyi Emlékév is – ennek égisze alatt egész évben Széchenyihez fűződő programokat szervez a Széchenyi Emlékbizottság. (A Széchenyi Fórum holnapján, szechenyiforum.hu-n, figyelemmel kísérhetők az emlékév eseményei.) Az emlékév január 8-án, a Magyar Tudományos Akadémián vette kezdetét, Széchényi Imre (1825–1898), Széchenyi István unokaöccse, zeneszerző műveinek megszólaltatásával. A koncerten elhangzó valamennyi mű a szerző szentpétervári tartózkodása alatt keletkezett, közülük tizenötöt a híres Schott cég nyomtatásban is megjelentetett. Táncdarabjai a bécsi Johann Strauss zenekar műsorán is szerepeltek. Széchényi Imre a kor legnevesebb zeneművészeinek volt barátja és támogatója, köztük volt Liszt is, aki Széchényi egyik művét (Bevezetés és magyar induló) átdolgozta zongorára, két és négy kézre is. Az emlékév további eseményei közé tartozik a január 30-i, immár 28. alkalommal megrendezett Széchenyi-bál a felújított Pesti Vigadóban, valamint az április 7-i döblingi koszorúzás.

Az első Széchenyi-bált egyébként Széchenyi halála után négy évvel, 1864. február 1-jén rendezte a Széchenyi által alapított Pesti Nemzeti Casino egyesülete, igaz, akkor még Széchenyi Lakoma néven. Ezzel vette kezdetét az a közel másfél évszázadon átívelő, esztendőnként, farsangkor megtartott vigalom, amely minden évben – a háborús évek és a szocializmus korszakának kivételével – a Széchenyire való emlékezésre is alkalmat adott. A Lakoma Széchenyi-bállá a 20. század elején alakult, a pesti farsang legelőkelőbb és legnagyobb báljaként először 1907. január 30-án rendezték meg a Royal Szállodában. A bálok fényét és rangját a szervezőbizottságot és védnökségét alkotó neves arisztokraták, vezető politikusok tevékeny részvétele és az előkelő vendégsereg adta. Az elegáns helyszínek és a tradicionális báli program mellett minden évben valami jellegzetességgel tették változatossá, különlegessé az eseményt. A kezdeti időkben például biedermeier stílusban, az Ezeregyéjszaka jegyében pompáztak az öltözékek és a kiegészítők, vagy éppen „Ibolya-bálnak” hirdették meg a mulatságot.

Hosszabb szünet után 1989-ben a Gellért Szálló biztosított elegáns helyszínt a modern kor első Széchenyi-báljának, amelyet azóta tizenhét követett. A bált ugyanakkor minden évben meghatározott céllal is szervezik: segítségével nyitották újra a gellérthegyi Sziklakápolnát, hozzájárulnak a Kárpát-medencében felállítandó vagy felújítandó Széchenyi-emlékhelyek költségeihez. A bált 2015-től újra a Pesti Vigadóban szervezik meg.

Az emlékév nyitása két szempontból is különlegesnek mondható, s ezt Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára a koncertet megelőző köszöntő beszédében is hangsúlyozta: egyrészt az egész éves ünnepségsorozattal különleges lehetőség nyílik arra, hogy megemlékezzünk a 225 éve született gróf Széchenyi Istvánra, valamint hogy megismerkedjünk Széchényi Imre eddig ismeretlen zeneszerzői munkásságával. Széchényi Imre elfelejtett műveit hároméves kutatómunkával sikerült feltárni, s ennek eredményeként hallhatjuk újból – 200 év után – a darabokat. A polkákat, mazurkákat, bécsi táncokat a MÁV Szimfonikusok mutatták be Csányi Valéria vezényletével. A koncerten is elhangzó műveket a Hungaroton ezekben a napokban lemezre is rögzíti.

Széchenyi István gróf hatalmas, tavaly hungarikummá vált írott életműve ma is útmutatásul szolgálhat. Filozófiai alapvetései, a megfogalmazott gondolatai, könyvei és az ezek realitását bizonyító gyakorlati alkotásai nem csupán a múltban és a magyarok számára hordozott értékeket, hanem a mának is szól, a sorsuk javításáért tenni akaróknak szerte a világban – áll az emlékbizottság közleményében.