A New York-i Szabadság-szobor leleplezése 135 évvel ezelőtt, 1886-ban
Fotó: Wikimedia Commons/Edward Moran - Museum of the City of New York
Ha Amerikáról beszélünk, talán meg sem lepődünk, hogy még a 135 éve felavatott New-York-i Szabadság-szobor esetében is találunk magyar vonatkozású összefüggéseket. Az sem mellékes, hogy az Újvilágba bevándorlók többsége ezt az alkotást látja meg először álmainak földjén, így az emigráció szimbólumaként is felfogható.
2021. október 05., 21:352021. október 05., 21:35
A világ egyik legikonikusabb szobrának teljes neve: A Szabadság megvilágosítja a világot. De mindenki Szabadság-szoborként ismeri. New Yorkhoz közel, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál. Az acélvázas, rézből készült szobrot Franciaország ajándékozta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. Alkotója Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrász volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte.
A nőalak egyik lába láncokon áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot. A korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi. A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor tömege 204 tonna. A talapzat második emeletén lévő múzeum a szobor történetét mutatja be. A szobor belsejében csigalépcső vezet a koronában levő kilátóhoz, minden harmadik fordulónál pihenővel. 1916 előtt a jobb karban levő létra is nyitva volt a nagyközönség számára, de ma már csak a személyzet használhatja a fáklya világítóberendezéseinek karbantartására.
A szobor készítőjét, Bartholdit egy francia jogprofesszor és politikus ihlette: Édouard René de Laboulaye állítólag már 1865-ben megjegyezte, hogy az Egyesült Államok függetlenségének emelt emlékműnek a francia és az amerikai nép közös projektjének kellene lennie. Laboulaye azt javasolta, hogy a franciák támogassák a szobrot, az Egyesült Államok pedig biztosítsa a helyszínt és építse meg a talapzatot. Bartholdi még a szobor teljes megtervezése előtt elkészítette a fejet és a fáklyát tartó kart, és ezeket a darabokat nyilvánosságra hozták a nemzetközi kiállításokon. 1878. június 30-án Párizsban a világkiállításon mutatták be a szobor elkészült fejét a Trocadero-palota kertjében, míg a szobor többi részét a Mars-mezőn állították ki.
Franciaországban különböző illetékeket vetettek ki, rendezvényeket és lottót szerveztek, az Egyesült Államokban jótékonysági színpadi előadásokkal, kiállításokkal, aukciókkal és ökölvívó-mérkőzésekkel gyűjtötték a forrásokat. De még így is lassan gyűlt a pénz, ezért Pulitzer József (a Pulitzer-díj alapítója) a The World vezércikkében népszerűsítette a gyűjtést.
Darabokban szállították, összeállítása négy hónapig tartott. 1886. október 28-án az Egyesült Államok elnöke, Grover Cleveland leplezte le több ezer néző előtt.
A New York-i Szabadság-szobron 1956. november 18-án reggel hatalmas magyar zászló lobogott, amelyet magyar emigránsok egy csoportja tűzött ki, hogy szimpátiát keltsen a szovjet hadsereg által azokban a hetekben elfojtott magyar forradalom iránt. Az akciót Sisa István szerkesztő saját lakásán eszelte ki egy csoport magyar emigráns, köztük Juharos István festőművész és Mártonffy István mérnök segítségével. Többféle erőszakmentes, figyelemfelkeltő akciót fontolgattak, és amikor a Szabadság-szoborra terelődött a beszélgetés, magától értetődően adódott a magyar zászló kitűzésének gondolata.
A tervet aprólékosan ki kellett dolgozniuk, hogy a zászlót pont akkor tudják kibontani, amikor kirándulóhajó ér a szobor alá.
A zászlót Mártonffy a teste köré csavarva rejtette el. Leverték a fáklyához vezető szűk csigalépcső ajtaját elzáró lakatot, és hamarosan kibontották a zászlót. A bámészkodó turisták csak akkor értették meg, mi is történt, amikor a szobor talapzatán is kibomlott a felirat: "Stop Genocide, Save Hungary”. A feljutott turisták jelentették a szobor őrségének, hogy fönt valami történt, ám mire az őrök felértek és bevonták a zászlót, az mintegy fél órán át lengett a Szabadság-szoborról. Így fonódott össze ideig-óráig a magyar és az amerikai nép szabadsága…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!