A New York-i Szabadság-szobor leleplezése 135 évvel ezelőtt, 1886-ban
Fotó: Wikimedia Commons/Edward Moran - Museum of the City of New York
Ha Amerikáról beszélünk, talán meg sem lepődünk, hogy még a 135 éve felavatott New-York-i Szabadság-szobor esetében is találunk magyar vonatkozású összefüggéseket. Az sem mellékes, hogy az Újvilágba bevándorlók többsége ezt az alkotást látja meg először álmainak földjén, így az emigráció szimbólumaként is felfogható.
2021. október 05., 21:352021. október 05., 21:35
A világ egyik legikonikusabb szobrának teljes neve: A Szabadság megvilágosítja a világot. De mindenki Szabadság-szoborként ismeri. New Yorkhoz közel, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál. Az acélvázas, rézből készült szobrot Franciaország ajándékozta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. Alkotója Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrász volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte.
A nőalak egyik lába láncokon áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot. A korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi. A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor tömege 204 tonna. A talapzat második emeletén lévő múzeum a szobor történetét mutatja be. A szobor belsejében csigalépcső vezet a koronában levő kilátóhoz, minden harmadik fordulónál pihenővel. 1916 előtt a jobb karban levő létra is nyitva volt a nagyközönség számára, de ma már csak a személyzet használhatja a fáklya világítóberendezéseinek karbantartására.
A szobor készítőjét, Bartholdit egy francia jogprofesszor és politikus ihlette: Édouard René de Laboulaye állítólag már 1865-ben megjegyezte, hogy az Egyesült Államok függetlenségének emelt emlékműnek a francia és az amerikai nép közös projektjének kellene lennie. Laboulaye azt javasolta, hogy a franciák támogassák a szobrot, az Egyesült Államok pedig biztosítsa a helyszínt és építse meg a talapzatot. Bartholdi még a szobor teljes megtervezése előtt elkészítette a fejet és a fáklyát tartó kart, és ezeket a darabokat nyilvánosságra hozták a nemzetközi kiállításokon. 1878. június 30-án Párizsban a világkiállításon mutatták be a szobor elkészült fejét a Trocadero-palota kertjében, míg a szobor többi részét a Mars-mezőn állították ki.
Franciaországban különböző illetékeket vetettek ki, rendezvényeket és lottót szerveztek, az Egyesült Államokban jótékonysági színpadi előadásokkal, kiállításokkal, aukciókkal és ökölvívó-mérkőzésekkel gyűjtötték a forrásokat. De még így is lassan gyűlt a pénz, ezért Pulitzer József (a Pulitzer-díj alapítója) a The World vezércikkében népszerűsítette a gyűjtést.
Darabokban szállították, összeállítása négy hónapig tartott. 1886. október 28-án az Egyesült Államok elnöke, Grover Cleveland leplezte le több ezer néző előtt.
A New York-i Szabadság-szobron 1956. november 18-án reggel hatalmas magyar zászló lobogott, amelyet magyar emigránsok egy csoportja tűzött ki, hogy szimpátiát keltsen a szovjet hadsereg által azokban a hetekben elfojtott magyar forradalom iránt. Az akciót Sisa István szerkesztő saját lakásán eszelte ki egy csoport magyar emigráns, köztük Juharos István festőművész és Mártonffy István mérnök segítségével. Többféle erőszakmentes, figyelemfelkeltő akciót fontolgattak, és amikor a Szabadság-szoborra terelődött a beszélgetés, magától értetődően adódott a magyar zászló kitűzésének gondolata.
A tervet aprólékosan ki kellett dolgozniuk, hogy a zászlót pont akkor tudják kibontani, amikor kirándulóhajó ér a szobor alá.
A zászlót Mártonffy a teste köré csavarva rejtette el. Leverték a fáklyához vezető szűk csigalépcső ajtaját elzáró lakatot, és hamarosan kibontották a zászlót. A bámészkodó turisták csak akkor értették meg, mi is történt, amikor a szobor talapzatán is kibomlott a felirat: "Stop Genocide, Save Hungary”. A feljutott turisták jelentették a szobor őrségének, hogy fönt valami történt, ám mire az őrök felértek és bevonták a zászlót, az mintegy fél órán át lengett a Szabadság-szoborról. Így fonódott össze ideig-óráig a magyar és az amerikai nép szabadsága…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!