2013. december 05., 21:562013. december 05., 21:56
Sok legenda kering Mikulás történetéről, van, aki ezt vallja, van, aki amazt, abban azonban többnyire mindenki megegyezik, hogy Szent Miklós ihlette meg Mikulás ünnepét. Sok országban azonban – köztük a Mikulást „kitaláló” skandináv államokban is – az ünnep összeolvad a karácsony ünnepével, így a december 5-ről 6-ra virradóra zajló esemény nem részesül különösebb figyelemben.
Annál fontosabb viszont a karácsony, amikor a svéd hagyományok szerint a Mikulás (svédül Jultomte) tevékenykedik és ajándékot osztva örömet szerez az embereknek. A svéd Mikulás mintegy átmenetet képez az amerikai Santa Claus és a pogány svéd hagyományok kertimanója között. A hagyományt az 1800-as években keltették életre amerikai hatásokra. A svéd Mikulás alakját a hagyományok szerint Viktor Rydberg rajzolta meg: az 1881-ben írt Mikulás című versében, valamint a Kis Viggs karácsonyi kalandja című novellájában boronálta össze a Mikulás alakját a pogány svéd hiedelmek kerti manójával. A hagyomány szerint a Mikulás december 24-én délután vagy este érkezik, általában a Donald kacsa és barátai című rajzfilmsorozat után, amelyet Svédországban minden karácsonykor 15 és 16 óra között sugároznak. E tévéműsor szent a svédek számára, 1960 óta sugározzák, a felmérések szerint a svédek mintegy egyharmada nézi rendszeresen. A Mikulás nem személyesen érkezik, hanem egy Mikulásnak öltözött családtag, általában az apa testesíti meg, aki korábban kilopózik, hogy felöltse a jelmezét. Ezután következik a nagystílű bevonulás, amikor is az álMikulás „van-e e családban jó gyermek?” kiáltással üdvözli az egybegyűlteket, majd következik az ajándékok szétosztása. Ha valamelyik gyermek netán felfigyel, hogy a ház ura nincs a mikulásvárók között, a jól bevált magyarázattal nyugtatják meg: apa kilépett újságot vásárolni. A ceremónia nem sokat változott az 1800-as évek óta, az akkori polgári családokban hasonló forgatókönyv szerint zajlott a Mikulás-várás, természetesen a tévézést leszámítva. Napjainkban egyre inkább elterjedt, hogy a meglepetés mértékét növelve, a családok idegen Mikulást bérelnek valamelyik erre szakosodott cégtől.
Finnországban a Mikulás (finn neve Joulu Pukki) Korvatunturi helységben él, a kies Lappföldön, és onnan látogat el a világ különböző részeire rénszarvasok vontatta szánján. A finn gyerekek már december elejétől találkozhatnak vele Helsinkiben és a többi finn városban, ahogy rénszarvasok vontatta szánján járja az utcákat. Mivel Korvatunturi rendívül nehezen megközelíthető helyen fekszik, kevés turista vállalja a megpróbáltatásokat, hogy otthonában keresse fel a Mikulást. Ezért is változtatták meg a finnek az évek folyamán a Mikulás postai címét. Eszerint bár Korvatunturiban él, ideje jó részét Rovaniemiben, a lapp területek fővárosában tölti, saját irodájában válogatja szét a világ minden részéről érkező rengeteg levelet – felmérések szerint évente mintegy 600 ezer gyermek kérése érkezik hozzá. Itt található a világ legnagyobb Télapó Falu élményparkja, amelyet nagyszámú turista, elsősorban britek látogatnak karácsony körül. 2012-ben mintegy 300 repülőjárat érkezett Rovaniemibe, de a csúcsot 2006-ban és 2007-ben regisztrálták, amikor több mint 500 repülőjárat hozta a turistákat. A finnek a Mikulás eljövetele előtt szaunáznak egyet, majd karácsony napján a legtöbben elmennek a templomba és elhunyt szeretteik sírjához, hogy gyertyát gyújtsanak emlékükre.
A norvég Mikulás (Nisse) a gyermekek tányérjaira vagy a karácsonyfa alá készíti az ajándékokat. Csendes, magának való kobold, csak karácsony éjjelén bújik elő otthonából. Manócskák veszik körül, akik az ajándékosztásban segítik. Norvégiában kevésbé volt fontos, hogy kiderítsék, hol lakik a Mikulás. Szakértők szerint ennek az a magyarázata, hogy Svédország mellett itt a legerősebb az a hiedelem, hogy a Mikulás tulajdonképpen a kerti manók valamilyen leszármazottjának tekinthető.
A dán Mikulás (Julemanden) az 1890-es években került a köztudatba, akkor még azt vallották, hogy az Északi-sark az otthona. Manapság azonban már ő is lakóhelyet változtatott, Grönlandon él, onnan utazik rénszarvasok vontatta szánján szerte a világba, hogy karácsony éjjelén ajándékokat helyezzen a fa alá.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!