
A környezettudatosság meghatározza egész életét. Az ökológia szakon végzett Bányász Dorottya neve összekapcsolódik a mosható pelenkával, aminek elkészítésére saját gyermekei motiválták.
2015. december 09., 20:462015. december 09., 20:46
Visszanyúlt a hagyományoshoz, és azt továbbfejlesztve, szemléletmódjához, a mai követelményekhez igazítva újat hozott létre – foglalhatnánk össze Dorottya „találmányát”. „Hat–hét évvel ezelőtt kezdődött, amikor a nagyobbik kislányom már leszokási fázisban volt a pelenkáról. Csíkpálfalván akkor még havonta egyszer vitték el a szemetet, ennyi idő alatt az eldobható pelenkából több zsáknyi összegyűlt, és ez rémisztő látvány volt” – idézte fel, hozzáfűzve, emellett a nagylánya bőre nagyon érzékeny volt, és rengeteg krémmel próbálkoztak hasztalanul a pelenkakiütés eltüntetésére. „Egyre többet foglalkoztatott, hogy a pénzemet arra költöm, ami a gyerekemnek nagyon rossz, és nézem egész nap, hogy az ott szemétnek gyűl” – mondta.
Dorottya Kolozsváron végezte felsőfokú tanulmányait a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Biológia Karán, ökológia szakirányon. Dolgozott a kincses városban, Magyarországon a Balaton üledéklakó algáit kutatta. A doktori disszertációja elkészült, de még nem védte meg, az utóbbi években teljesen lefoglalja idejét a pelenkagyártás, -fejlesztés.
Édesanyjától kért tanácsot, véleményt, mikor már folyamatosan az foglalkoztatta, hogyan tudna változtatni a pelenkázáson. „Vettem a rongyot, beszegtem a négy oldalát, így kezdődött, hagyományosan. Aztán éreztem, mi az, amit még igényelnék. Tudtam, ma már más világ van, mint a mi gyermekkorunkban, létezik biztosan olyan megoldás, ami nem nehezíti meg túlságosan az anya dolgát, ugyanakkor megoldja a szemét- és a bőrproblémát.” Nagylánya hároméves volt, amikor megszületett a kishúga, akit már saját készítésű pelenkakészlet várt. „A várandósság azzal telt, hogy írtam a doktorimat és varrtam a pelenkát. Most már nevetségesnek tűnik az a készlet, hihetetlen, hogy azzal én képes voltam pelenkázni ahhoz képest, hogy hova fejlődött azóta. Sok anyuka, aki kipróbálja, visszajelzett, hogy mit szeretne még, ezt elég jól sikerült beépíteni, követnem kellett ugyan logikus irányt, de a sok vélemény nagyon szépen alakítgatta.”
„Hihetetlen helyzetekből, muszájokból, szerencsékből alakult ki és él a pelenkagyártás – mondja mosolyogva, mikor elmeséli: falun élő kisebbségi, értelmiségi munkanélkülieknek hirdettek marketing-menedzsment képzést, és ő gyermeknevelési szabadságon lévén kisebbik lányával, jelentkezett, hogy kimozduljon otthonról. „A tréner az első pár óra után jelezte, a sok elmélet mellett kellene egy kézzelfogható ötlet, amit végigvihetnénk a gyakorlatban. Mindenki hallgatott, s én mondtam, hogy létrehoznék egy moshatópelenka-gyárat. Azt az arcot látni kellett volna, hisz ilyenre nem számított. Kimosni? Valami olyan ötlet kell, ami élhető. De nem volt jobb ötlet, így kezdtünk valamit ezzel. Azóta már Magyarországon, Szlovákiában is forgalmazzák Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Gyergyó, Udvarhely, Csíkszereda mellett. A marketingképzés adott egy lendületet, lelkesítést, kihívást. Persze folyamatosan tanulni kell, de az kinyitotta az érdeklődésemet. A minap írtam levelet annak a trénernek, aki egy hétig reggeltől estig oktatott minket, hogy itt él, amit ott elkezdtünk.”
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!